Jogállamiságtól brexiten át a nagyon sok pénzig – őszi politikai előrejelzés

EU-csúcs júliusban. Távolságot tartottak (fotó: Európai Tanács)

Csapkodnak a hullámok az európai politika környékén, az előttünk álló hónapokban egymást fogják érni a konfliktusos és még meg nem oldott témák, ugyanakkor az idő a legtöbb esetben nagyon sürget. Sőt, ki lehet jelenteni, hogy a jogalkotásért felelős szereplők: a tagállamok, az Európai Bizottság és a Parlament nagyon nehezen behozható késedelemben van, ráadásul alapvető ügyekben.

A legfontosabb téma kétségtelenül az unió pénzügyeihez kapcsolódik: a következő hét éves költségvetésről és az újjáépítési alapról van szó. A világjárvány okozta gazdasági sokk és az új pénzügyi időszak tervezése szinte egybeesett, ezért a két költségvetés között szoros, egymást erősítő kapcsolat van – illetve lesz, ha majd elfogadják. Az uniós tagállamok júliusban, öt napos maratoni csúcson jutottak politikai egyetértésre abban, hogy a költségvetés főösszege 1074 milliárd euró lesz, a helyreállítási alap pedg 750 milliárd euró (ez a „Next Generation EU” program), amelyből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig kölcsönként vehető igénybe. Ahhoz, hogy mindez végrehajtható legyen, az Európai Parlament támogatására is szükség van, az EP azonban feltételekhez köti a hozzájárulást.

EP: konkrét jogállamisági feltételeket a költségvetésbe, ne csak általános szöveget

Az egyik ilyen sarkos pont a jogállamisági feltételrendszer, amellyel kapcsolatban a tagállamok által elfogadott dokumentum így fogalmaz:

“… a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre. Ezzel összefüggésében a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el.”

Az EP szerint ennél konkrétabb megfogalmazásra van szükség, ugyanakkor biztosítani kell, hogy ha egy tagállamtól megvonják a forrásokat, attól még a végső felhasználók hozzájuthassanak az uniós pénzhez. Ezt egy levélben is leírta az EP meghatározó többségét alkotó négy frakció, s ezt elküldték Angela Merkelnek, a soros elnökséget betöltő Németország kancellárjának és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.

Az Európai Parlament október végén szeretne szavazni a költségvetésekről, hozzájárulásuk nélkül nincs új jogszabály, vagyis vétójoguk van, amivel élni is fognak, ha szükséges – ezt már több fórumon kijelentették. Ennek fényében nem kizárt, hogy szükség lesz egy újabb EU-csúcsra, bár szeptember 24-25-én lesz egy állam- és kormányfői találkozó, azon a napirenden azonban egyelőre külpolitikai kérdések szerepelnek. Például Belorusszia helyzete, illetve a ciprusi és görög területet sértő török tengeri próbafúrások ügye. Fehéroroszország esetében még a csúcs előtt várható, hogy szankciós intézkedéseket jelentenek be, a török szankciókról pedig a csúcson születhet döntés, ha addig nem jutnak a felek valamilyen diplomáciai megoldásra.

A költségvetési határidőkkel kapcsolatban valószínűleg már most is késésben vagyunk, mert az, hogy a tagállamok és a parlament egyetértésre jut, még mindig nem elég, ugyanis a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk is kell a költségvetést. Ez a legutóbbi költségvetési ciklusban 15 hónapot vett igénybe, addig kell valamiféle átmeneti megoldásokkal alkalmazkodni úgy, hogy az lefedje a közös akaratot.

Visszatérve egy fontos szempont erejéig a jogállamisághoz: az Európai Bizottság most szeptemberben hozza nyilvánosságra első alkalommal a jogállamisági jelentését, amely minden tagállamra vonatkozóan elkészül. Ez a dokumentum a későbbiekben hivatkozási alap lesz bármiféle eljárás esetén. Első alkalommal olyan területeket vizsgál meg a Bizottság, mint például az igazságszolgáltatás helyzete, a sajtó sokszínűsége és a fékek és ellensúlyok rendszere.

Green deal, brexit, migráció, digitális piac, iparstratégia

Napirendre kerül az európai zöld megállapodás is (green deal). Az új klímatörvényről szeptemberben szavaz az EP környezetvédelmi szakbizottsága. A Bizottság májusban tett javaslatot a jogszabályra, amelynek célja, hogy Európa 2050-re elérje a klímasemlegességet. Plenáris ülésen várhatóan októberben dönt róla az EP.

Környezetszennyezés Európában. Karbonsemlegesség 30 év múlva? (Fotó: Európai Parlament)

Aki azt gondolná, hogy a brexit-saga véget ért, az nagyon téved. Ugyan a britek február 1-től politikai értelemben már nem tagjai az EU-nak, de nincsenek rendezve a két fél közötti jövőbeli kapcsolatok. Ezek a tárgyalások most zajlanak, pontosabban egy helyben járnak, egymást vádolják a felek, hogy ki miatt nem haladunk. Michel Barnier uniós brexitügyi főtárgyaló azt mondja, hogy október végéiig kellene megállapodni ahhoz, hogy januártól legyen érvényes keretrendszer, erre azonban kevés esélyt lát. Vagyis fel kell készülni a megállapodás nélküli brexitre, ami például vámok és vízumrendszer bevezetését is jelenti.

A következő örökzöld téma a menekültügy és a migráció. Az Európai Bizottság eredetileg tavaszra ígérte az új migrációs paktumot, most már nem mondanak határidőt, de úgy tudjuk, hogy addig, amíg a pénzekről folyik az alkudozás, nem hoznak elő egy másik, szintén megosztó témát. Mindenesetre a Parlament szorgalmazná, hogy minél előbb legyen szó erről a kérdésről. Várhatóan a migrációs paktum nem csak a menekültügy újraszabályozását jelenti, hanem a munkavállalási célú, legális bevándorlás jogi formáinak megteremtését, tovább fejlesztését.

Ugyancsak napirendre kerül két fontos téma, amelyeknek viszont nagyobb az esélyük a gyors elfogadásra. Az egyik a a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok, amelyek az egységes digitális piac kialakítását segítik, a másik pedig az új iparstratégia. Ezt márciusban terjesztette elő az Európai Bizottság, cél az, hogy az európai ipar élen járhasson a klímasemlegességre és a digitális vezető szerepre való törekvésben.

A hetes cikk még mindig rendezetlen

Közben tovább folyik a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás, amellyel kapcsolatban a német elnökség gyors előrelépést ígért ebben a félévben. Orbán Viktor szerint viszont Angela Merkel azt ígérte, hogy lezárják az eljárást 2020-ban. És csak bónuszként jegyezzük meg, hogy a Fidesz sorsa az Európai Néppárton belül még mindig rendezetlen…

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!