Lex CEU: ítélet október 6-án

Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint a Közép-Európai Egyetem ügyében október 6-án hoznak ítéletet. A főtanácsnoki indítvány szerint a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása sérti az uniós jogot.

Az Európai Bíróság tárgyalóterme. Ítélethirdetésre készülnek (Fotó: Európai Bíróság)

Az Európai Bizottság indított ebben az ügyben kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, amely most zárul majd le uniós döntéshozatali fórum előtt. A Bizottság álláspontja szerint ellentétes az uniós joggal a magyar szabályozásnak az a része, hogy a magyar kormánynak és az érintett felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya nemzetközi szerződést kell kötniük az egyetem működéséhez. Ezzel Magyarország megsértette a Világkereskedelmi Szervezet keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt, amelynek az Európai Unió is szerződő fele. Az a kitétel, amely arra kötelezi a külföldi felsőoktatási intézményeket, hogy származási országukban felsőoktatási képzést folytassanak, sérti az említett egyezményt, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet. Az előbbieken túl ezek a korlátozások a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek. Ez a jogszabály-módosítás egyébként Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet érintette.

Az Európai Bíróság főtanácsoka, Julianne Kokott idén márciusban lényegében a bizottsági állásfoglalással megegyező tartalmú főtanácsnoki véleményt terjesztett elő. Az esetek túlnyomó többségében, bár a főtanácsnok véleménye nem kötelező az eljáró bírói tanács számára, a javaslattal megegyező ítélet szokott születni. Amennyiben ez így lesz, a magyar kormánynak vissza kell vonnia a vitatott rendelkezéseket.

A jogállamiság nem vész el, csak átalakul

Formálódik az uniós jogállamisági mechanizmus, amely már nem általános demokrácia-értékelésről szól, hanem “a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás” védelméről. A javaslat olyannak tűnik, amit az Orbán-kormány is elfogadhat.

Mette Henriksen dán és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a júliusi EU-csúcson. Könyökpuszi (Fotó: Európai Tanács)

Az európai állam- és kormányfők július végén megállapodtak az unió következő hét éves költségvetésének és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapnak a kereteiben. Ezt követően kezdődtek meg az intézményközi egyeztetések a Parlament, a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság küldöttségének részvételével.

“A jogállamiság nem vész el, csak átalakul” bővebben

Magyarország egyelőre kimarad az uniós munkahelytámogató programból

Jóváhagyták az Európai Unió tagállamai azt a javaslatot, amelynek értelmében 16 tagállam összesen 87,4 milliárd euró pénzügyi támogatást kap az EU úgynevezett SURE programjából. A SURE (angolul biztos, bizonyos) a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére bevezetett egyik intézkedés. Elsődleges célja a munkanélküliségi kockázatok mérséklése. Magyarország kérelmét egyelőre nem fogadták el.

Az Európai Tanács épületegyüttese Brüsszelben. Döntések háza (Fotó: Európai Tanács)

A SURE egyike annak a három, együttvéve legfeljebb 540 milliárd EUR összegű, a munkavállalók, a vállalkozások és az államháztartások védelmét célzó biztonsági hálónak, amelyekről az eurócsoport 2020. április 9-én állapodott meg, és amelyeket később az uniós vezetők is jóváhagytak. A SURE munkahelyvédelmi program a tagállamoknak nyújt segítéget ahhoz, hogy ki tudják pótolni a koronavírus-járvány miatt bevezetett csökkentett munkaidős foglalkoztatás költségeit, különösen az önálló vállalkozók esetében.

“Magyarország egyelőre kimarad az uniós munkahelytámogató programból” bővebben

Orbán Brüsszelben: A Bizottság migrációs javaslata nem elég jó

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Bizottság szerdai migrációs javaslata mutat javulást, de még nem elég jó. Ezt azután mondta, hogy az Európai Bizottság elnöke és a V4-ek kormányfői Brüsszelben tárgyaltak. A megbeszélés után egyértelművé vált, hogy a visegrádi országok számára nem elfogadható az új menekültügyi jogszabály.

Babis, Morawiecki, Orbán. Három a négyből (Fotó: MTI)

“Jó vitá”-nak nevezte a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a magyar, a lengyel és a cseh miniszterelnökkel folytatott tárgyalását. Az egy órás megbeszélés után a három miniszterelnök a rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyre egyébként nem kormánypárti médiához tartozó magyar újságírókat nem hívtak meg. Orbán Viktor leszögezte: bár az új migrációs javaslat hangvétele jobb, de nincs áttörés a migrációs politikában. Kijelentette, hogy

hiába nevezik át a kvótarendszert, attól még az marad, és ezért Magyarország ellenzi.

Hozzátette, hogy a Bizottság továbbra is menedzselni akarja a migrációt, nem pedig – ahogy a magyar álláspont mondja – megállítani a migránsokat. Megismételte azt a magyar javaslatot, hogy senkit se engedjenek be az EU területére, aki illegálisan akarja átlépni a határt. Ehelyett Orbán Viktor szerint az Unión kívüli országokban kell menekülttáborokat létesíteni, ahol a menedékkérelmek elbírálása megtörténhet. Utóbbi elképzelést megismételte a cseh és a lengyel miniszterelnök is, vagyis ez alapján úgy tűnik, hogy a visegrádi országok (a szlovák miniszterelnök nem volt itt, de lengyel kollégája képviselte) elutasítják az új migrációs paktumot. Ahogy várható volt, egy nappal az új migrációs csomag bejelentése után a javaslat máris komoly ellenállásba ütközött.

Az Európai Bizottság szóvivője nem akart elárulni részleteket a tárgyalásról. Az Európai Bizottság elnöke a Twitteren arról számolt be, hogy a három kormányfővel az EU költségvetéséről, a koronavírus miatti újjáépítési alapról, klímapolitikáról, migrációról, jogállamiságról és Belarusznak ajánlott gazdasági tervről beszélgettek.

Orbán Viktor Brüsszelben tárgyal

A visegrádi országok vezetői az Európai Bizottság elnökéhez látogattak, akivel migrációról és pénzügyi kérdésekről tárgyalnak.

Morawiecki, Orbán, Von der Leyen, Babis

Nem sokkal csütörtökön délelőtt tíz óra után érkezett az Európai Bizottság központi épületében Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh kormányfő. A szlovák miniszterelnök, Igor Matovic nem tudott jönni, de őt lengyel kollégája képviseli majd. A V4-ek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meghívásának tettek eleget. Lengyelország EU-hoz akkreditált nagykövetségéről származó információk szerint a napirenden az uniós költségvetése, az újjáépítési alap és a szerdán bemutatott új migrációs törvénycsomag szerepel, valamint “egyéb releváns témák”.

A magyar, a cseh és a lengyel lobogók az uniós zászlók mellett az Európai Bizottság központi épülete előtt.

A magyar álláspont ismert ezekről: a kormány nem fogad el semmilyen jogállamisági kikötést költségvetési kérdésekben. Ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt két nappal ezelőtt szintén Brüsszelben, hogy a júliusi megállapodáshoz tartják magukat. Eszerint az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében ki kell dolgozni egy javaslatot, amelyet majd megvitatnak az állam- és kormányfők. A migráció ügyében a magyar kormány továbbra is ahhoz ragaszkodik, hogy az EU-n kívüli gyűjtőtáborokban bírálják el a menekültkérelmeket – ilyet azonban az új bizottsági javaslat nem tartalmaz.

Friss: Brüsszelben bemutatták az új menekültügyi csomagot

A határok megerősítése, a határokon lefolytatott gyors eljárások, a rugalmas szolidaritás és a hatékony és gyors visszafordítások alkotják az Európai Bizottság új menekültügyi jogszabálycsomagjának főbb elemeit. A Migrációs és Menekültügyi Paktummal az a célja a brüsszeli testületnek, hogy az ad hoc megoldások helyett egy állandó rendszert lehessen működtetni.

Már a határokon döntést hoznak. A biztonságos Európa? (Fotó: Európai Parlament)

A dokumentum indoklásában elmondják, hogy közös nevezőre kellett hozni a menedéket, biztonságot kereső emberek érdekeit és a külső határokon lévő országok aggodalmait. Ugyanakkor a patthelyzetet is fel kell oldani, mert a jelenlegi rendszer nem működik, ezt a kihívást az EU az elmúlt öt évben nem tudta megoldani.

“Friss: Brüsszelben bemutatták az új menekültügyi csomagot” bővebben

Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben

Sem a hetes cikk szerinti eljárással, sem pedig az uniós költségvetéshez kötött jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban nem közeledett egymáshoz az uniós tagállamok álláspontja az EU-ügyi miniszterek keddi tanácsülésén. Utóbbi nagy probléma, mivel legkésőbb októberben el kellene fogadni az új költségvetést.

Varga Judit igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának januári ülésén. (Forrás: Európai Unió Tanácsa)

Michael Roth német Európa-ügyi államtitkár arról beszélt a találkozót követő sajtótájékoztatón, hogy a lengyel és magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást folytatódni fog, mivel a lezáráshoz szükséges feltételek nem teljesültek. Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar újságíróknak viszont hangsúlyozta: az ügyet minél hamarabb szavazásra kellene bocsátani és lezárni.

“Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben” bővebben

Az Index-ügyet is felemlegette a Bizottság Varga Juditnak

Az Index-ügyet is felemlegette az Európai Bizottság uniós értékekkel foglalkozó alelnöke Věra Jourová a magyar igazságügyi miniszternek a hetes cikk szerinti eljárás újabb fordulóján.

Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke (Kép: Az Európai Unió Tanácsa)

Az Index sorsára is kitért Věra Jourová, az Európai Bizottság alelöke, amikor a magyar médiafüggetlenség körüli aggodalmait ecsetelte kedden Varga Judit igazságügyi miniszternek – tudta meg az EUrologus. Az uniós ügyekben illetékes miniszterek keddi brüsszeli találkozóján ugyanis ismét terítéken volt a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben kezdeményezett hetes cikk szerinti eljárás.

“Az Index-ügyet is felemlegette a Bizottság Varga Juditnak” bővebben

Az Európai Parlament hatékonyabb jogállamisági intézkedéseket akar (Frissítés: a Fidesz szerint ez zsarolás)

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely az uniós jogállamisági mechanizmusok összehangolására vonatkozik. A dokumentumról az Európai Parlament plenáris ülése is szavaz majd, a cél pedig az, hogy egyfajta megállapodás, közös munkaterv szülessen az uniós intézmények, a Parlament, a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács között a különböző jogállamiságot ellenőrző folyamatok összehangolásáról.

Az uniós jognak asztala. Odacsap ahova köll? (Fotó: Európai Parlament)

A javaslatban többek között az olvasható, hogy “az előző évtizedben több tagállamban is ádáz módon támadták az uniós értékeket és a nemzetközi összehasonlítások és a Parlament állásfoglalásai a demokrácia jelentős hanyatlásáról tanúskodnak, különösen Magyarországon és Lengyelországban”. (A témáról korábban rendezett bizottsági vitáról itt olvashatnak.) A nagy többséggel (51 igen, 14 nem és 1 tartózkodás) elfogadott előterjesztés rögzíti, hogy az EU strukturálisan nincs megfelelően felkészülve arra az esetre, ha egy tagállamban hanyatlásnak indulna a jogállamiság. Eközben azonban az „alapértékeinek példátlan és fokozódó válságával kell szembenéznie”. A szöveg megismétli a képviselők aggodalmát

„az autokratikus és illiberális tendenciák felemelkedése és meggyökerezése”

miatt, amelyet a COVID-19, a korrupció, a dezinformáció és az állam megszállása több országban tovább súlyosbított.

“Az Európai Parlament hatékonyabb jogállamisági intézkedéseket akar (Frissítés: a Fidesz szerint ez zsarolás)” bővebben

A menekültügy visszatér: most vagy soha!

Nem lesznek EU-n kívüli menekülttáborok és a szolidaritás sem lesz végtelenül rugalmas, ellenben sokkal nagyobb figyelmet fordít az unió a jogosulatlanul a területén tartózkodók visszaküldésére. Megtudtunk néhány fontos részletet a régi-új menekültügyi és migrációs jogszabályról.

Migránsok hajója Lampedusa szigetén. Révbe érnek? (Fotó: Európai Bizottság)

Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozza az új menekültügyi és migrációs csomagját. Nem ez lesz a Von der Leyen-bizottság legfontosabb jogalkotási kezdeményezése, de amennyiben sikerül végigvinni a folyamatot, akkor a legnagyobb politikai teljesítményként kell értékelni. A 2015-ös menekültválság nem csak konkrét kerítések felhúzásával járt, hanem a tagállamok között is falat emelt a téma eltérő megközelítése miatt. A vita pedig sok esetben már nem is az eredeti probléma körül forgott, hanem ideológiák és hitek ütközésévé változott.

A Von der Leyen-terv

Ursula von der Leyen szeptember 16-án mondta el évértékelő és programhirdető State of the Union beszédét. Amit a menekültkérdés kapcsán elmondott, az egyelőre – körülbelül szerda délig – a hivatalosan ismerhető bizottsági hozzáállás.

“Emberközeli és emberséges megközelítést fogunk alkalmazni. A tengeri életmentés számunkra nem lehetőség, hanem kötelesség. A jogi és erkölcsi kötelezettségeiket teljesítő, vagy a migrációnak fokozottan kitett országok számára pedig biztosítanunk kell, hogy támaszra leljenek az Európai Uniónk egésze által tanúsított szolidaritásban.”

“A menekültügy visszatér: most vagy soha!” bővebben