Kétségbeesett nyilatkozatot tett az EP elnöke a brexitről

Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, egyre távolabb kerülünk a rendezett brexit lehetőségétől. Valamivel több mint két hete, az előző tárgyalási fordulót követően beszámoltunk arról, hogy milyen területeken hiányzik még a megegyezés. A felek akkor az egész hetes tárgyalássorozat után mondták azt, hogy bizonyos ügyekben áthidalhatatlanok a szakadékok. A közös nevező hiányáért pedig egymást okolja az uniós és a brit tárgyalódelegáció. A soron következő, nyolcadik tárgyalási forduló kedden kezdődött és péntekig tart. A kommunikációban annyi változás történt, hogy most a tárgyalások előtt megkondultak a vészharangok.

A tárgyalások nyolcadik hetében járunk. Ketyeg az óra (Fotó. Európai Parlament)

Kétségbeesett nyilatkozatot tett az Európai Parlament elnöke, miután találkozott az EU-s brexit-főtárgyalóval. David Sassoli azt mondta:

„Az idő nem nekünk dolgozik, és őszintén szólva mélységesen aggódom, tekintettel arra, hogy a tárgyalásoknak a kései szakaszában sincs előrelépés. Az EU tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverenitását. Elvárjuk, hogy az Egyesült Királyság tartsa tiszteletben alapelveinket, amelyek már a kezdetektől fogva nyilvánalóak és egyértelműek.”

David Sassoli, az EP elnöke. Csalóka félmosoly (Fotó: Európai Parlament)

Az idő szorítására azért hivatkozik az EP elnöke, mert ugyan január 31-ével Nagy-Britannia politikai értelemben kilépett az EU-ból, a jövőbeni kapcsolatok rendezését illetően abban egyeztek meg, hogy december 31-ig elkészítik a szükséges megegyezést. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez jövő januártól érvényes legyen, végig kell mennie a jogalkotási és jóváhagyási folyamatokon. Erre nincs reális lehetőség, ha a szöveget nem véglegesítik október közepére, legkésőbb végére.

Úgy tűnik, megkezdődött a bűnbakkeresés

Sassoli elnök és már uniós politikusok, élükön Michel Barnier főtárgyalóval a britek egyértelmű felelősségét látják a tárgyalások eredménytelenségében. David Frost brit főtárgyaló viszont azt mondta egy hétvégi interjúban a Mail on Sunday-nek, hogy az EU nem képes elfogadni, hogy Nagy-Britannia a nemzet életében kulcsfontosságú területeken saját ellenőrzése alá kívánja vonni jogalkotását, a maga módján akarja intézné az ügyeit és élni akar a brit EU-tagság megszűnése által kínált szabadsággal. Frost szerint London viszont nem lesz hajlandó olyan feltételeket elfogadni az egyenlő versenyhelyzet megteremtése érdekében, amelyek továbbra is az EU-hoz kötnék Nagy-Britanniát. David Frost hangsúlyozta: a brit kormány „egyáltalán nem fél” attól a lehetőségtől sem, hogy végül nem születik kétoldalú kereskedelmi megállapodás az EU-val. Hétfőn Boris Johnson brit kormányfő már azt mondta, hogy nincs értelme olyan menetrendekben gondolkodni, amelyek túlnyúlnak a december 31-i időponton, utalva ezzel arra, hogy Nagy-Britannia nem fog újabb haladékot kérni.

„Ha addig nem jutunk egyezségre, akkor nem látok esélyt arra, hogy lesz köztünk szabadkereskedelmi megállapodás”

– mondta Johnson. A megállapodás hiánya azt jelenti, hogy újból vámokat vezetnek be, és számos, előre nehezen látható tényező gátolja majd többek között a kereskedelmet, az utazást, a jogérvényesítést.