A Fidesz aggódik a török jogállamiság miatt, de a lengyellel nincs gondja

A Fidesz európai parlamenti képviselői egyetértettek abban, hogy Fehéroroszországban súlyos törvénytelenségek történtek és a többséghez hasonlóan ők sem tekintik Lukasenkát elnöknek. Abban is egyetértettek a magyar kormánypárt képviselői, hogy a Navalnij-ügy miatt vizsgálatra és az Oroszország elleni szankciók megerősítésére van szükség. Ugyanakkor a Lengyelországot elmarasztaló – egyébként nagy többséggel elfogadott – határozatot elutasították a Fidesz politikusai. Viszont azzal is egyetértettek, hogy bajban van a jogállam Törökországban.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezik az EU-csúcsra idén júliusban. Vörös posztó (Fotó: Európai Tanács)

Az “úgynevezett elnökválasztás”

Az Európai Parlament az 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elutasítja az idén augusztus 9-i belaruszi „úgynevezett elnökválasztás” eredményét, mivel a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. A Parlament a jelenlegi elnököt, Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének.

A képviselők uniós szakciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és a belarusz erőszakos elnyomásért felelősök csoportja, köztük Lukasenka elnök ellen, és a tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérik a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben. A képviselők határozottan elítélik a tömeges letartóztatásokat és a békés tiltakozók, a tüntetésvezetők és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását. Az ország fogdáiból és börtöneiből folyamatosan érkeznek a bántalmazásról, nemi erőszakról és kínzásokról szóló hírek.

Az oroszok vegyi fegyvert használtak

Egy szintén csütörtökön, 532 szavazattal, 84 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament határozottan elítéli a neves orosz ellenzéki politikus és korrupcióellenes aktivista, Alekszej Navalnij idegméreggel történő meggyilkolására tett kisérletet. Az állásfoglalás megjegyzi, hogy a felhasznált, a „novicsok-csoportba” tartozó mérget kizárólag állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki, magánemberek nem juthattak hozzá. Ez pedig erősen arra utal, hogy a támadás mögött az orosz hatóságok állnak. Ha azonban mégis mást találna a vizsgálat felelősnek, az továbbra is azt jelenti, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait.

Az állásfoglalás azonnali nemzetközi vizsgálatot kér a Navalnij-ügy és Oroszország vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainak megsértése miatt, Oroszországot pedig a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre és az elkövetők felelősségre vonására szólítja fel. A Parlament a tagállamokat gyors cselekvésre, nagyszabású korlátozó intézkedések bevezetésére és a korábbi szankciók megerősítésére kéri Oroszország ellen. Az állásfoglalás olyan szankcionáliási mechanizmus bevezetését kéri, amellyen az Alekszej Navalnij korrupciós elleni alapítványa által beazonosított korrupt személyek európai tulajdonai lefoglalhatók lehetnének.

Magyar-lengyel két jó barát

Míg az előző két állásfoglalás esetében a fideszes EP-képviselők támogatták az előterjesztés, a Lengyelországgal kapcsolatos dokumentumot leszavazták volna, de a nagy többség egyetértett az indítvánnyal. Az Európai Néppárt 14 képviselője voksolt az állásfoglalással szemben, ezek közül 12 fideszes, illetve KDNP-s volt. A határozatban pontban rótták fel a lengyel vezetésnek kifogásaikat és kérték emiatt a tagállamok határozott fellépését. A képviselők szerint aggasztó, hogy

– 2015 óta a lengyel parlament gyakorolja az alkotmányos felülvizsgálati jogokat, gyorsított eljárásban születnek jogszabályok, és a vészhelyzet idején változtatták meg a választási törvényt és rendeztek választást;

– az utóbbi pár évben széleskörű változáson esett át a lengyel igazságszolgáltatás, a kinevezések rendszerétől kezdve a fegyelmi eljárásokig;

– a véleménynyilvánítás és a média szabadsága, a pluralizmus helyzete és annak hatása a legutóbbi elnökválasztás alkalmával, a tudományos élet szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság és a civil szervezetek külföldi szereplők érdekeit szolgáló szervezetekként történő megbélyegzése a közelmúltban;

– a szexuális ismeretterjesztés de facto kriminalizálása és az abortusz illetve a sürgősségi fogamzásgátló tabletta radikális korlátozását, amely csaknem de facto betiltással egyenértékű; a nők elleni gyűlöletbeszéd, nyilvános megkülönböztetés és erőszak, beleértve Lengyelország hivatalosan bejelentett visszalépését az Isztambuli Egyezménytől, az otthoni erőszak és a sérülékeny csoportokkal szemben tanúsított intolerancia.

A Lengyelország ügyében nem-mel szavazók listája. (Forrás: Európai Parlament)

Az állásfoglalást előterjesztő Fernando López Aguilar, spanyol szociáldemokrata képviselő, az EP állampolgári, jogi és belügyi bizottságának (LIBE) elnöke egyébként azt mondta a szavazás után, hogy a javaslat széles körű támogatottsága a legfrappánsabb válasz a „baloldali összeesküvésről” szóló elméletekre. Hozzátette:

“A lengyel kormány elfelejti, hogy a demokrácia nem a többség uralmáról szól, hanem az uniós törvények tiszteletben tartásáról, a pluralizmusról, az ellenvéleményhez való jogról, és a kisebbségek védelméről.”

A török jogállam is porlad

Az EP ugyancsak elmarasztalta Törökországot, mert illegális fúrásokat végez a Földközi-tengeren, amellyel megsérti két uniós tagállam, Ciprus és Görögország integritását. A képviselők komoly aggodalmukat fejezik ki az EU és Törökország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzete miatt, amelyeket hátrányosan befolyásol a súlyos emberi jogi helyzet Törökországban, valamint a demokrácia és a jogállamiság eróziója. A Fidesz ezzel is egyetértett.

A Political Capital elemzőintézet nemrég kiadott tanulmánya szerint az EP fősodrának a nyomása annyira erős a külpolitikai kérdésekben, hogy még a fideszes EP-képviselők is rendre megszavazzák a magyar kormány politikájával ellentétes határozatokat, amolyan ütköző zónát alkotva a magyar kormány és a néppárti vezetés között, ugyanis ez “ez az ára annak, hogy a magyar kormánypárt a jobbközép pártcsalád tagja maradhasson.”