Hiába kérte Cihanouszkaja, az uniós külügyminiszterek nem szabtak ki szankciókat a Lukasenka-rezsim ellen

Ciprus vétója miatt az uniós külügyminiszterek nem tudtak szankciókat kivetni a választási csalás és erőszak miatt a belarusz rezsimre. A Brüsszelbe látogató ellenzéki vezér Szvetlana Cihanouszkaja továbbra is az EU segítségét kéri.

Szvetlana Cihanouszkaja az Európai Parlamentben – © European Union 2020 – Source : EP

Továbbra sem vezet be az Európai Unió szankciókat azon magas rangú fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelőssé tehetőek az elcsalt elnökválasztás és tüntetők elleni brutális fellépés miatt.

“Nem titok, nem volt meg a szankciók elrendeléséhez szükséges egyhangúság, mivel egy tagállam nem támogatta azt” – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően. Bár ezt Borrell nem mondta ki, Brüsszelben nyílt titok, hogy Ciprus blokkolja egy hónapja a Lukasenka-rezsim prominens képviselőit európai számlák befagyasztásával és beutazási tilalommal sújtó intézkedéseket.

A diplomáciai manőver hátterében egyrészt az áll, hogy ciprusi kormány kifejezetten jó viszonyt ápol Oroszországgal, melynek vezetése mindenáron szeretné a 26 éve regnáló Aljakszandr Lukasenkát hatalomban tartani. Illetve, ami ennél is nyomósabb érv Ciprus számára, hogy így tud nyomást gyakorolni az uniós tagállamokra annak érdekében, hogy szankciókat vezessenek be Törökország ellen a földközi-tengeri gázfúrások miatt.

Borrell ugyan hangsúlyozta, hogy az EU nem ismeri el Lukasenka győzelmét az elcsalt választáson, és szolidaritást vállal a belarusz néppel, de azt is elárulta: legkorábban az uniós külügyminiszterek legközelebbi – október 12-ére tervezett – ülésén dönthetnek a magas rangú belarusz tisztviselőket sújtó szankciókról.

A héten találkoznak az uniós kormány-, és államfők, akiknek talán sikerül elsimítani a ciprusi blokkot. Ez megadhatja a lökést annak, hogy aztán októberben a külügyminiszterek elfogadják a szankciókat.

A döntésképtelen külügyi tanácsülésnek különös fényt ad, hogy hétfőn Szvetlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezér is Brüsszelben járt. Az augusztusi elnökválasztáson Lukasenka egyetlen ellenfeléként induló Cihanouszkaja találkozott az uniós miniszterekkel, majd az Európai Parlament elnökével, David Sassolival tárgyalt.

“Sosem fogom elfelejteni a megkínzott, megerőszakolt foglyok a börtönből kihallatszó sikolyainak hangját” – mondta az ellenzéki vezető az EP külügyi bizottságának meghallgatásán, emlékeztetve, hogy “mindez 2020-ban, Európa közepén történik”. Cihanouszkaja hangsúlyozta:

“A fehérorosz ellenzék békés tüntetésének nincs geopolitikai üzenete, nem tekinthető Oroszország-ellenesnek vagy Oroszország-pártinak, sem pedig EU-ellenesnek vagy EU-pártinak. Egyszerűen csak Belarusz-párti megmozdulásról van szó.”

Azt is mondta, hogy addig fognak békésen tüntetni, ameddig kell – legyen az napok, hetek vagy évek kérdése, mert a belarusz emberek “nem akarnak már Lukasenka túszai lenni”, és egy olyan jövőbeli Fehéroroszországról beszélt, amelyben szabad választásokat tartanak, és amelyre megbecsült partnerként tekint a nemzetközi közösség.

A politikus a modern Belarusz történetének egyik legfontosabb dokumentumaként jellemezte az EP múlt héten elfogadott határozatát, amelyben a képviselők keményen elítélte a választási csalást és a tüntetők elleni brutális fellépést, és szankciókat sürgettek.

“Szükségünk van a segítségükre” – jelentette ki Cihanouszkaja.