Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben

Sem a hetes cikk szerinti eljárással, sem pedig az uniós költségvetéshez kötött jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban nem közeledett egymáshoz az uniós tagállamok álláspontja az EU-ügyi miniszterek keddi tanácsülésén. Utóbbi nagy probléma, mivel legkésőbb októberben el kellene fogadni az új költségvetést.

Varga Judit igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának januári ülésén. (Forrás: Európai Unió Tanácsa)

Michael Roth német Európa-ügyi államtitkár arról beszélt a találkozót követő sajtótájékoztatón, hogy a lengyel és magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást folytatódni fog, mivel a lezáráshoz szükséges feltételek nem teljesültek. Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar újságíróknak viszont hangsúlyozta: az ügyet minél hamarabb szavazásra kellene bocsátani és lezárni.

Az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárás lényege, hogy az EU-s értékeket és szabályokat rendszeresen megszegő országokkal szemben – ha egyetértés van a többi tagállam között – szankciókat vethessenek ki. Ilyen szankció lenne például az adott ország szavazati jogának felfüggesztését, aminek egyébként kivitelezése politikailag lehetetlen.

Noha a keddi vitának egyébként éppen az volt a célja, hogy a tavaly őszi két meghallgatás óta történt eseményeket bemutassa (mint az EUrologus is megírta a múlt héten), a magyar miniszter elmondása szerint “furcsának” találta, hogy a vitán nem csak a hetes cikk szerinti eljárást elindító

“Sargenti-jelentésben foglalt témákat tárgyalták, hanem afféle “karácsonyfa-módszerrel, minden azóta elkövetett » bűnünkről « szó volt.”

A magyar ügyet ismertető Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos szavaiból “felháborító torzítás és gyanakvás áradt” Varga szerint, és az a szándék, hogy minden magyarországi történést a jogállamisággal hozzanak összefüggésbe.

A következő hónapokban rendezendő meghallgatásokon a magyar miniszter megígérte: más tagállamokból hozott példákkal fogja alátámasztani, hogy Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaznak az eljárásban.

Jogállamisági feltételrendszer

A tanácsülés másik fontos témája a következő hétéves uniós költségvetés és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alap volt. Az uniós állam- és kormányfők júliusban ötnapos tárgyalása során kialkudott kompromisszumot ugyanis az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia ahhoz, hogy jövőre a terv szerint megkezdődhessenek a kifizetések.

Az EP azonban tizenöt, főként a klímavédelemhez, digitális átálláshoz és ifjúságpolitikához köthető költségvetési tételnél több forrást követel. Illetve azt is egyértelművé tette a négy nagy EP-frakció elnöke, hogy nem fogják a büdzsét megszavazni, ha abban nem szerepel hatékony feltételrendszer a jogállamiság védelmében.

A problémát az okozza, hogy az uniós költségvetési csúcs záródokumentuma tág teret enged az értelmezésnek. Magyarország és Lengyelország szerint az állam- és kormányfők által jegyzett megegyezés nem jelent olyan megkötést, amely az uniós kifizetések felfüggesztésével vagy megvonásávával büntethetné a jogállam, a demokratikus értékek és intézményrendszer módszeres leépítését, más országok szerint viszont igen.

Az uniós miniszterek keddi nyilvános vitájában Svédország, Hollandia és Finnország képviselői is kijelentették, hogy nem hajlandóak egy “felvizezett” jogállamisági feltételrendszert támogatni.

Ezzel szemben Varga Judit uniós kollégái és a magyar újságírók előtt is hangsúlyozta:

“Magyarország ragaszkodik az uniós vezetők zárónyilatkozatához, amelyben nem szerepel a jogállamisági feltételrendszer, csak az uniós költségvetés védelme, amelynél természetesen szem előtt kell tartani a jogállamiságot is, de nem lehet kiszakítani az egyes elemeket.”

A miniszter szerint ennek a rendszernek “mentesnek kellene lennie a politikai és ideológiai nyomásgyakorlástól”, ugyanis meglátása szerint a jogállamisági feltételrendszerhez mereven ragaszkodó tagállamok csak “a saját belpolitikai problémákról akarják elterelni a figyelmet” egy olyan, más “országok méltóságát bántó eljárással.”

A következő hetek kérdése az, hogy a frontvonalak mozdulni fognak-e. A német EU-elnökség mindképp dűlőre akar jutni a tagállamokkal és az EP-vel is. Mint Roth államtitkár elmondta: a parlamentet nem lehet üres szólamokkal elhallgattatni, de a feleknek kompromisszot kell kötenie, mert a kifizetéseknek 2021-ben folytatódnia kell.

A politikus azt is hozzátette, hogy

“egy hatékony rendszerre van szükség, melynél – ha erről sikerül megállapodni – valóban korlátozhatják a kifizetéseket, ha sérül a jogállamiság.”

Az Európai Parlament szabadságjogokkal foglalkozó szakbizottsága kedden egy, az uniós jogállamisági mechanizmusok összehangolására vonatkozó tervezetet is elfogadott. A dokumentum egy éves ellenőrzési ciklus kidolgozását javasolja, amely egybefogná a meglévő hetes cikk szerinti eljárást, illetve az Európai Bizottság új, éves jogállamisági jelentését is. Emellett hangsúlyozzák: országspecifikus ajánlásokra és pénzügyi intézkedésekre is szükség van.