Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben

Sem a hetes cikk szerinti eljárással, sem pedig az uniós költségvetéshez kötött jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban nem közeledett egymáshoz az uniós tagállamok álláspontja az EU-ügyi miniszterek keddi tanácsülésén. Utóbbi nagy probléma, mivel legkésőbb októberben el kellene fogadni az új költségvetést.

Varga Judit igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának januári ülésén. (Forrás: Európai Unió Tanácsa)

Michael Roth német Európa-ügyi államtitkár arról beszélt a találkozót követő sajtótájékoztatón, hogy a lengyel és magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást folytatódni fog, mivel a lezáráshoz szükséges feltételek nem teljesültek. Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar újságíróknak viszont hangsúlyozta: az ügyet minél hamarabb szavazásra kellene bocsátani és lezárni.

“Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben” bővebben

Hiába kérte Cihanouszkaja, az uniós külügyminiszterek nem szabtak ki szankciókat a Lukasenka-rezsim ellen

Ciprus vétója miatt az uniós külügyminiszterek nem tudtak szankciókat kivetni a választási csalás és erőszak miatt a belarusz rezsimre. A Brüsszelbe látogató ellenzéki vezér Szvetlana Cihanouszkaja továbbra is az EU segítségét kéri.

Szvetlana Cihanouszkaja az Európai Parlamentben – © European Union 2020 – Source : EP

Továbbra sem vezet be az Európai Unió szankciókat azon magas rangú fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelőssé tehetőek az elcsalt elnökválasztás és tüntetők elleni brutális fellépés miatt.

“Hiába kérte Cihanouszkaja, az uniós külügyminiszterek nem szabtak ki szankciókat a Lukasenka-rezsim ellen” bővebben

Fordulópontot ígérnek az EU és Törökország kapcsolatában

Az uniós külügyminiszterek és az európai állam- és kormányfők is Törökország és az EU kapcsolatáról tárgyalnak a héten. A földközi-tengeri földgázkincs miatt kialakult görög-török viszály hátterében az uniós külpolitikai döntéshozatal ellentmondásossága és egy tágabb közel-keleti konfliktus húzódik meg, miközben Erdoğan kezében továbbra is ott van a 4 millió menekült ütőkártyája.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter meghallgatása az EP külügyi bizottságában 2020. szeptember 10-én © European Union 2020 – Source : EP

Az elkövetkezendő hét vízválasztó lehet az Európai Unió és Törökország kapcsolatában Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szerint. Hétfőn a európai külügyminiszterek tárgyalnak a görög, ciprusi és török kormány között a Földközi-tengeren kialakult konfliktusról. A tanácsülés pedig előkészíti az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóját, amit eredetileg a kis híján katonai összecsapásig fokozódó indulatok lecsillapítására hívott össze az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Ciprus és Görögország szankciókat szeretne bevezetni Törökország ellen, amelyet eddig Franciaország is támogatott. Az EU és az uniós tagjelelölt, NATO-szövetséges Törökország kapcsolata azonban sokkal bonyolultabb annál, hogy súlyos következmények nélkül lehetne a kereskedelmet korlátozó vagy magas rangú török tisztviselőket sújtó intézkedéseket kiszabni. Ezzel a tagállamok többsége – élükön az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó német kormánnyal – tisztában is van.

“Fordulópontot ígérnek az EU és Törökország kapcsolatában” bővebben

Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből

Patthelyzet alakult ki az uniós költségvetési tárgyalásokban és a hetes cikkes eljárásokban is a magyar és a lengyel kormány nyomásgyakorlása miatt. A 2021-27-es költségvetés jogállamisági feltételei a felismerhetetlenségig hígulhatnak a kompromisszum jegyében, a hetes cikk szerinti eljárás pedig tovább húzódhat – tudta meg az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

Legkésőbb október elején véglegesíteni kellene 2021-27-es uniós büdzséről és a gazdasági helyreállítási alapról szóló megállapodást. Arról azonban, hogy pontosan milyen jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat, még csak el sem kezdődtek a tárgyalások az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő EU-s Tanács között. A jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban sem lehet érdemi előrelépésre számítani: nem szüntetik meg a procedúrát, mert az Magyarország és Lengyelország győzelmét jelentené, és arra is kevés esély van, hogy szavazásra kerülne a sor az ügyekben a tagállamok között – értesült az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

A diplomata megerősítette a magyar kormányzati forrásokra hivatkozó Politico hírportál információit, miszerint a magyar kormány szeptember elején egyértelművé tette: az Országgyűlés megvétózza a 2021-27-es uniós büdzsét és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételrendszerhez kötik.

A magyar ultimátum miatt a nemzeti kormányok egyelőre nem tudták kialakítani azt a közös álláspontot, amelyet az Európai Parlament felé képviselnének a tárgyalások során a jogállamisági feltételrendszerről – mondta forrásunk.

“Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből” bővebben

Merkelnek is odamondott finoman Ursula von der Leyen évértékelő beszédében

A koronavírus-járvány tanulságai alapján felülvizsgálná az egészségügyi kompetenciák megosztását a tagállamok és az Európai Unió között és 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását Ursula von der Leyen, aki a jogállamiság védelmében inkább az uniós pénzügyi érdekek védelmére koncentrálna, mint a demokrácia állapotára.

Ursula von der Leyen az EP első videokonferenciás plenárisán márciusban © European Union 2020 – Source : EP

“Építsünk egy erősebb, egészségesebb Uniót”

– jelenttette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szerdán. A bizottsági elnökök hagyományosan az EP nyári szünetét követő első plenáris ülésén tartják meg az “Unió helyzete” című évértékelő beszédüket, amelyben a következő egy évre vonatkozó terveiket is felvázolják.

Európai egészségügyi reform

A tavaly decemberben hivatalba lépő Von der Leyen első uniós helyzetértékelő beszédének elején a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában lévő egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet, rávilágítva arra is, hogy az elmúlt hat hónapban Európa megértette, mennyire törékeny az a világ, amelyet felépítettünk magunknak. Von der Leyen szerint azonban az európaiak tovább akarnak lépni, és az EU képes lesz a fejlődés élére állni.

Ehhez első lépésként a járvány tanulságait levonva meg kell reformálni az európai egészségügyi rendszert az alábbi tervek mentén:

  • több forrást biztosítani az új európai egészségügyi programra,
  • létrehozni egy európai biogyógyászati kutatóközpontot,
  • stratégiai készleteket alakítani gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből,
  • felülvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az EU átvegyen bizonyos elemeket az eddig kizárólagos tagállami kompetenciának számító egészségügyből.

Ehhez pedig Von der Leyen szerint minél hamarabb el kell fogadni a 2021-27-es uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapot, hogy az EU hatékonyan tehessen a koronavírus-járvány pusztító gazdasági következményei ellen.

Klímavédelem, európai minimálbér

A következő egy évben a Bizottság egy európai minimálbér-keretrendrendszert szeretne elfogadtatni, amely kötelező minimálbér vagy kollektív alkuk segítségével garantálná a munkavállalók védelmét.

Emellett a Bizottság egy új ipari stratégiát is be fog mutatni hamarosan, illetve a schengeni rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseit is ismerteti majd.

A Bizottság elnöke beszédében azt is javasolta, hogy az EU az ambíciózus klímavédelmi terveivel összhangban

2030-ig 55 százalékkal csökkentse az EU a károsanyag-kibocsátását

a korábban kitűzött 40 százalékos cél helyett annak érdekében, hogy 2050-re valóban klímasemlegesség válhasson a kontinens.

Jogállamiság, emberi jogok, uniós költségvetés

“Az európai értékek nem eladóak” – mondta Von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy mekkora szükség van a jogállamiság védelmére, és azt ígérte, hogy az EU ki fog állni a sajtószabadság és az igazságügy függetlensége érdekében, illetve nem fogja engedni az aranyvízumok árusítását. Konkrétum lépéseket azonban nem említett.

A következő uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági kritériumrendszerre utalva Von der Leyen azt is határozottan kijelentette, hogy a Bizottság meg fogja óvni az uniós költségvetést a csalástól és a korrupciótól. Nem tért ki azonban arra, hogy a jogállamiság állapotának általános romlása is elindíthatná az uniós források felfüggesztését. Ez azt is jelenheti, hogy a magyar és lengyel kormányok szűken értelmezett kritériumrendszere fog végül érvényesülni a 2021-27-es költségvetésben.

A bizonyos lengyel településeken bevezetett “LMBTQ-mentes zónákról” pedig kijelentette, hogy “nincs helyük az Unióban”. A Bizottság pedig a következő évben egy új jogszabály-csomagot fog kezdeményezni a kirekesztő gyűlöletbeszéd ellen, és megerősíti az LMBTQ közösség jogainak védelmét. “Önmagadnak lenni nem ideológia, hanem identitás kérdése,” – mondta.

Migráció, külpolitika

Von der Leyen európai segítséget ígért a görög hatóságoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban újjáépíthessék a leégett leszboszi menekülttábor és hatékonyabban vihessék a menekültügyi eljárásokat.

“De ha az EU képes lépni, akkor minden tagállamtól elvárjuk ezt”

– mondta a menekültügyi és migrációs reformcsomaggal kapcsolatban, amelyet egy hét múlva fog a Bizottság nyilvánosságra hozni. A javaslatról Von der Leyen egyelőre annyit árult el, komolyan meg fogja húzni a határokat aközött, hogy ki kaphat menedéket az EU-ban és ki nem. Azt azonban nem engedi meg senkinek, hogy mérlegelje, ki kell-e menteni a tengerből egy fuldoklót vagy sem, az ugyanis erkölcsi és jogi kötelesség.

Von der Leyen az uniós külpolitikai döntéshozatal reformját is szorgalmazta:

azt szeretnék elérni, hogy legalább az emberi jogsértésekkel kapcsolatban bevezetett szankcióknál az uniós külügyminiszterek minősített többséggel szavazhassanak, elkerülve azt, hogy egyetlen vétó megakassza a határozott uniós fellépést.

A Bizottság német elnöke a saját kormányának is üzent a megmérgezett orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij ügyével összefüggésben, mikor arról beszélt, hogy az orosz kormány szisztematikusan veti be a novicsok idegmérget az ellenségei ellen – és “ezen a mintán egyetlen gázvezeték sem változtat.” Ezzel az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetékre utalt, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt időszakban.

Főként az USA külpolitikájára utalva Von der Leyen azt is megemlítette, hogy egy országok “kihátrálnak a nemzetközi intézmények támogatása mögül vagy túszul ejtik azokat”, így meggyőződése, hogy az EU-nak kell a multilaterális intézmények – főként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – reformjának élére állnia.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Mélyponton a brexit-tárgyalások: Az EU bizalma megrendült a brit kormányban

Az Európai Unió pert fontolgat a brit kormány ellen, amely egy új törvénytervezettel megszegné a tavaly októberben kötött kilépési megállapodást. A brit kormány nemcsak a rendezetlen brexitet kockáztatja a nemzetközi jog megsértésével: az USA-val kötendő kereskedelmi egyezmény és az ír békét szavatoló nagypénteki megállapodás is veszélybe került.

Közel a megállapodás – Boris Johnson brit miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács akkori elnöke 2019 októberében. Forrás: Európai Tanács

A brit kormánynak tennie kell azért, hogy visszaszerezze az EU bizalmát. Első lépésként vonja vissza a belső piaci törvényének nemzetközi jogba ütköző részeit, mivel azok a kilépési megállapodást és az észak-ír békét garantáló nagypénteki egyezményt is veszélybe sodorják – szólította fel csütörtökön a brit kormányt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, miután Londonban tárgyalt Michael Gove kabinetminiszterrel.

“Mélyponton a brexit-tárgyalások: Az EU bizalma megrendült a brit kormányban” bővebben

Nem kapja meg a kereskedelmi tárcát az új ír biztos

Mairead McGuinness – Forrás: Az EP-képviselő honlapja

Mairead McGuinness-t, az Európai Parlament alelnökét jelöli Ursula von der Leyen az augusztus végén lemondott Phil Hogan helyére – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden.

Az ír politikus azonban nem örökli meg Hogan-től a kereskedelmi tárcát, a Bizottság alelnökével, Valdis Dombrovskisszal cserélnék el a portfólióik egy részét Von der Leyen javaslata alapján. Az új felállás szerint McGuinness lenne felelős a pénzügyi szolgáltatásokért és stabilitásért, illetve a tőkepiacok uniójáért, a kereskedelmi tárcát pedig Dombrovskis vinné ezentúl. A lett politikus emellett Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztossal együttműködve továbbra is vinné az euróövezet ügyeit.

A jelölést és portfóliócserét az Európai Parlamentnek és a tagállamokból álló Tanácsnak még jóvá kell hagynia.

McGuinness az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő ír EP-képviselő, a jobbközép Európai Néppárt tagja. 2004 óta tagja a parlamentnek, aki jelentős tapasztalatot szerzett a pénzügyi szabályozás területén – mondta Von der Leyen a jelölést bejelentő beszédében.

A kereskedelmi biztosi portfóliót azonban – a brüsszeli pletykák szerint – olyasvalakinek szánta, akinek már van uniós biztosi tapasztalata, ugyanis a brexit és az USA-val folytatandó kereskedelmi tárgyalások miatt nagyon kemény kihívások várnak a tárca vezetőjére az elkövetkezendő időszakban.

Phil Hogannak augusztusban azért kellett távoznia a posztjáról, mert nyolcvanad magával részt vett egy golfvacsorán – alig 24 órával azt követően, hogy a dublini kormány a koronavírus elleni küzdelem jegyében hat főre csökkentette a beltéri események résztvevőinek maximális létszámát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz

Az EU lelkiismereteként működik az Európai Parlament a külpolitikában, ha az autoriter rezsimekről van szó – állítja a Political Capital friss tanulmánya. Az írás magyar EP-képviselők munkáját is elemzi: a Fidesz EP-delegációja az esetek többségében az Európai Néppárt fősodrával szavaz, nem pedig a magyar kormány álláspontja szerint. Oroszország egyik legnagyobb kritikusa pedig a jobbikos Gyöngyösi Márton, rácáfolva a párt korábbi irányvonalára.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kreml-ben 2018 júliusában. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az autoriter országok – különösen Oroszország és Kína – sokkal nehezebben tudják az uniós intézményeket befolyásolni, mint a nemzeti kormányokat – állapítja meg a Political Capital budapesti elemzőintézet nemrég publikált tanulmánya. Az elemzés szerint az illiberális rezsimek az Európai Parlamentre képesek a legkisebb nyomást gyakorolni.

A testület ugyanis az uniós külpolitika lelkiismereteként működik: míg az Európai Unió Tanácsában egyetlen külügyminiszter vétója is elég ahhoz, hogy például egy Oroszországot elítélő határozatot megakasszanak (és ezzel Magyarország, Szlovákia, Görögország vagy Olaszország élni is szokott), az EP-ben rendre megvan a többség olyan állásfoglalások mellett, amely határozottan védelmükbe veszik az EU alapértékeit. A döntések jogi-politikai súlya természetesen nem azonos, hiszen az EP-határozatok a külpolitikában az esetek többségében csak véleménynek számítanak, szemben a miniszterek valódi következményekkel járó határozataival.

“Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz” bővebben

Egységesítené az utazási korlátozásokat az Európai Bizottság

Check-in a toulouse-i reptéren © Európai Unió 2011 – EP

Egységesítsék a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozásokat, a kiszámíthatóság és átláthatóság jegyében, javasolja az Európai Bizottság. A pénteken közzétett javaslat egy egységes kritérium- és színkódrendszert ajánl az európai államok figyelmébe, ahhoz, hogy megállapítsák, mely országokba és milyen feltételek szerint szabad utazni. A tervezet emellett a tesztelési- és karanténszabályokat is harmonizálná.

“Egységesítené az utazási korlátozásokat az Európai Bizottság” bővebben