Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből

Patthelyzet alakult ki az uniós költségvetési tárgyalásokban és a hetes cikkes eljárásokban is a magyar és a lengyel kormány nyomásgyakorlása miatt. A 2021-27-es költségvetés jogállamisági feltételei a felismerhetetlenségig hígulhatnak a kompromisszum jegyében, a hetes cikk szerinti eljárás pedig tovább húzódhat – tudta meg az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

Legkésőbb október elején véglegesíteni kellene 2021-27-es uniós büdzséről és a gazdasági helyreállítási alapról szóló megállapodást. Arról azonban, hogy pontosan milyen jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat, még csak el sem kezdődtek a tárgyalások az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő EU-s Tanács között. A jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban sem lehet érdemi előrelépésre számítani: nem szüntetik meg a procedúrát, mert az Magyarország és Lengyelország győzelmét jelentené, és arra is kevés esély van, hogy szavazásra kerülne a sor az ügyekben a tagállamok között – értesült az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

A diplomata megerősítette a magyar kormányzati forrásokra hivatkozó Politico hírportál információit, miszerint a magyar kormány szeptember elején egyértelművé tette: az Országgyűlés megvétózza a 2021-27-es uniós büdzsét és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételrendszerhez kötik.

A magyar ultimátum miatt a nemzeti kormányok egyelőre nem tudták kialakítani azt a közös álláspontot, amelyet az Európai Parlament felé képviselnének a tárgyalások során a jogállamisági feltételrendszerről – mondta forrásunk.

“Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből” bővebben

A Fidesz aggódik a török jogállamiság miatt, de a lengyellel nincs gondja

A Fidesz európai parlamenti képviselői egyetértettek abban, hogy Fehéroroszországban súlyos törvénytelenségek történtek és a többséghez hasonlóan ők sem tekintik Lukasenkát elnöknek. Abban is egyetértettek a magyar kormánypárt képviselői, hogy a Navalnij-ügy miatt vizsgálatra és az Oroszország elleni szankciók megerősítésére van szükség. Ugyanakkor a Lengyelországot elmarasztaló – egyébként nagy többséggel elfogadott – határozatot elutasították a Fidesz politikusai. Viszont azzal is egyetértettek, hogy bajban van a jogállam Törökországban.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezik az EU-csúcsra idén júliusban. Vörös posztó (Fotó: Európai Tanács)

Az “úgynevezett elnökválasztás”

Az Európai Parlament az 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elutasítja az idén augusztus 9-i belaruszi „úgynevezett elnökválasztás” eredményét, mivel a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. A Parlament a jelenlegi elnököt, Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének.

A képviselők uniós szakciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és a belarusz erőszakos elnyomásért felelősök csoportja, köztük Lukasenka elnök ellen, és a tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérik a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben. A képviselők határozottan elítélik a tömeges letartóztatásokat és a békés tiltakozók, a tüntetésvezetők és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását. Az ország fogdáiból és börtöneiből folyamatosan érkeznek a bántalmazásról, nemi erőszakról és kínzásokról szóló hírek.

Az oroszok vegyi fegyvert használtak

Egy szintén csütörtökön, 532 szavazattal, 84 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament határozottan elítéli a neves orosz ellenzéki politikus és korrupcióellenes aktivista, Alekszej Navalnij idegméreggel történő meggyilkolására tett kisérletet. Az állásfoglalás megjegyzi, hogy a felhasznált, a „novicsok-csoportba” tartozó mérget kizárólag állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki, magánemberek nem juthattak hozzá. Ez pedig erősen arra utal, hogy a támadás mögött az orosz hatóságok állnak. Ha azonban mégis mást találna a vizsgálat felelősnek, az továbbra is azt jelenti, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait.

Az állásfoglalás azonnali nemzetközi vizsgálatot kér a Navalnij-ügy és Oroszország vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainak megsértése miatt, Oroszországot pedig a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre és az elkövetők felelősségre vonására szólítja fel. A Parlament a tagállamokat gyors cselekvésre, nagyszabású korlátozó intézkedések bevezetésére és a korábbi szankciók megerősítésére kéri Oroszország ellen. Az állásfoglalás olyan szankcionáliási mechanizmus bevezetését kéri, amellyen az Alekszej Navalnij korrupciós elleni alapítványa által beazonosított korrupt személyek európai tulajdonai lefoglalhatók lehetnének.

Magyar-lengyel két jó barát

Míg az előző két állásfoglalás esetében a fideszes EP-képviselők támogatták az előterjesztés, a Lengyelországgal kapcsolatos dokumentumot leszavazták volna, de a nagy többség egyetértett az indítvánnyal. Az Európai Néppárt 14 képviselője voksolt az állásfoglalással szemben, ezek közül 12 fideszes, illetve KDNP-s volt. A határozatban pontban rótták fel a lengyel vezetésnek kifogásaikat és kérték emiatt a tagállamok határozott fellépését. A képviselők szerint aggasztó, hogy

– 2015 óta a lengyel parlament gyakorolja az alkotmányos felülvizsgálati jogokat, gyorsított eljárásban születnek jogszabályok, és a vészhelyzet idején változtatták meg a választási törvényt és rendeztek választást;

– az utóbbi pár évben széleskörű változáson esett át a lengyel igazságszolgáltatás, a kinevezések rendszerétől kezdve a fegyelmi eljárásokig;

– a véleménynyilvánítás és a média szabadsága, a pluralizmus helyzete és annak hatása a legutóbbi elnökválasztás alkalmával, a tudományos élet szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság és a civil szervezetek külföldi szereplők érdekeit szolgáló szervezetekként történő megbélyegzése a közelmúltban;

– a szexuális ismeretterjesztés de facto kriminalizálása és az abortusz illetve a sürgősségi fogamzásgátló tabletta radikális korlátozását, amely csaknem de facto betiltással egyenértékű; a nők elleni gyűlöletbeszéd, nyilvános megkülönböztetés és erőszak, beleértve Lengyelország hivatalosan bejelentett visszalépését az Isztambuli Egyezménytől, az otthoni erőszak és a sérülékeny csoportokkal szemben tanúsított intolerancia.

A Lengyelország ügyében nem-mel szavazók listája. (Forrás: Európai Parlament)

Az állásfoglalást előterjesztő Fernando López Aguilar, spanyol szociáldemokrata képviselő, az EP állampolgári, jogi és belügyi bizottságának (LIBE) elnöke egyébként azt mondta a szavazás után, hogy a javaslat széles körű támogatottsága a legfrappánsabb válasz a „baloldali összeesküvésről” szóló elméletekre. Hozzátette:

“A lengyel kormány elfelejti, hogy a demokrácia nem a többség uralmáról szól, hanem az uniós törvények tiszteletben tartásáról, a pluralizmusról, az ellenvéleményhez való jogról, és a kisebbségek védelméről.”

A török jogállam is porlad

Az EP ugyancsak elmarasztalta Törökországot, mert illegális fúrásokat végez a Földközi-tengeren, amellyel megsérti két uniós tagállam, Ciprus és Görögország integritását. A képviselők komoly aggodalmukat fejezik ki az EU és Törökország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzete miatt, amelyeket hátrányosan befolyásol a súlyos emberi jogi helyzet Törökországban, valamint a demokrácia és a jogállamiság eróziója. A Fidesz ezzel is egyetértett.

A Political Capital elemzőintézet nemrég kiadott tanulmánya szerint az EP fősodrának a nyomása annyira erős a külpolitikai kérdésekben, hogy még a fideszes EP-képviselők is rendre megszavazzák a magyar kormány politikájával ellentétes határozatokat, amolyan ütköző zónát alkotva a magyar kormány és a néppárti vezetés között, ugyanis ez “ez az ára annak, hogy a magyar kormánypárt a jobbközép pártcsalád tagja maradhasson.”

Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán

A néhány napja teljesen leégett, a görög Leszbosz szigetén található Moria menekülttáborról vitáztak az EP-képviselők csütörtökön. A tábort eredetileg 2500 főre tervezték, de volt olyan időszak, amikor tízszer ennyien lakták rendkívül rossz körülmények között. Múlt héten már “csak” 12.600 migráns volt a területén, akik közül egyébként kétezren már a menekültstátuszt is megkapták, azonban nem volt hova elszállítani őket.

Az égő Moria menekülttábor. Fellángolt a migráns-vita (Fotó: Amnesty International)

A tűzvész után 12 tagállam – közöttük Magyarország – ajánlott fel azonnal segítséget, jelenleg mintegy 5000 ember számára kell fedelet biztosítani. Ennek érdekében egy új, átmeneti sátortábort építenek. Ylva Johansson belügyi biztos a képviselőknek elmondta, hogy tavaly év végén még 50 ezren éltek hasonló menekülttáborokban Európában, most a sikeres áthelyezéseknek köszönhetően csak ennek a fele. Beszélt arról, hogy a moriai táborban élő kísérő nélküli és a beteg gyermekeknek új lehetőséget kíván nyújtani az EU. Ennek jegyében az elmúlt egy hétben 400 gyereket helyeztek el európai családoknál.

A migránsok kétharmadát vissza kell fordítani

A biztos szólt arról is, hogy jelenleg évente körülbelül 140 ezer ember érkezik illegális módon Európába. 2015-ben azonban 2 millió ember lépte át az Unió határait, a legtöbben Szíriából érkeztek. Akkor a kérelmezők 90 százaléka menekültstátuszt kapott, most a migránsok kétharmada nem jogosult erre, vagyis őket vissza kell küldeni származási országukban. Az Európai Bizottság jövő héten mutatja be új menekültügyi és migrációs paktumát, amelyről néhány részletet már megosztott évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

“Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán” bővebben

Lengyel vita, magyar áthallásokkal

A magyar mellett a lengyel az a kormány, amely nemcsak rendszeres bírálatokat kap az Európai Parlamentben, hanem ezt állásfoglalások formájában írásba is foglalják. Lengyelországgal szemben eddig tíz ilyen politikai nyilatkozat született, a héten pedig a következőt is megszavazzák a képviselők.

EP-képviselők szolidaritási tüntetése az Európai Parlament előtt. A lengyel LGBTI-közösséget támogatják. (Fotó: EUrológus)

Magyarországgal szemben egy hosszú lista alapján (Sargentini-jelentés) az Európai Parlament, a lengyel kormánnyal szemben pedig az igazságszolgáltatási reform miatt az Európai Bizottság indította el a 7-es cikk szerinti eljárást. Mindkét esetben a tagállamok tanácsa tehet további lépéseket, erről lesz szó jövő héten az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsán, amelyen Magyarországot majd Varga Judit igazságügyi miniszter képviseli.

“Lengyel vita, magyar áthallásokkal” bővebben

Merkelnek is odamondott finoman Ursula von der Leyen évértékelő beszédében

A koronavírus-járvány tanulságai alapján felülvizsgálná az egészségügyi kompetenciák megosztását a tagállamok és az Európai Unió között és 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását Ursula von der Leyen, aki a jogállamiság védelmében inkább az uniós pénzügyi érdekek védelmére koncentrálna, mint a demokrácia állapotára.

Ursula von der Leyen az EP első videokonferenciás plenárisán márciusban © European Union 2020 – Source : EP

“Építsünk egy erősebb, egészségesebb Uniót”

– jelenttette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szerdán. A bizottsági elnökök hagyományosan az EP nyári szünetét követő első plenáris ülésén tartják meg az “Unió helyzete” című évértékelő beszédüket, amelyben a következő egy évre vonatkozó terveiket is felvázolják.

Európai egészségügyi reform

A tavaly decemberben hivatalba lépő Von der Leyen első uniós helyzetértékelő beszédének elején a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában lévő egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet, rávilágítva arra is, hogy az elmúlt hat hónapban Európa megértette, mennyire törékeny az a világ, amelyet felépítettünk magunknak. Von der Leyen szerint azonban az európaiak tovább akarnak lépni, és az EU képes lesz a fejlődés élére állni.

Ehhez első lépésként a járvány tanulságait levonva meg kell reformálni az európai egészségügyi rendszert az alábbi tervek mentén:

  • több forrást biztosítani az új európai egészségügyi programra,
  • létrehozni egy európai biogyógyászati kutatóközpontot,
  • stratégiai készleteket alakítani gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből,
  • felülvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az EU átvegyen bizonyos elemeket az eddig kizárólagos tagállami kompetenciának számító egészségügyből.

Ehhez pedig Von der Leyen szerint minél hamarabb el kell fogadni a 2021-27-es uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapot, hogy az EU hatékonyan tehessen a koronavírus-járvány pusztító gazdasági következményei ellen.

Klímavédelem, európai minimálbér

A következő egy évben a Bizottság egy európai minimálbér-keretrendrendszert szeretne elfogadtatni, amely kötelező minimálbér vagy kollektív alkuk segítségével garantálná a munkavállalók védelmét.

Emellett a Bizottság egy új ipari stratégiát is be fog mutatni hamarosan, illetve a schengeni rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseit is ismerteti majd.

A Bizottság elnöke beszédében azt is javasolta, hogy az EU az ambíciózus klímavédelmi terveivel összhangban

2030-ig 55 százalékkal csökkentse az EU a károsanyag-kibocsátását

a korábban kitűzött 40 százalékos cél helyett annak érdekében, hogy 2050-re valóban klímasemlegesség válhasson a kontinens.

Jogállamiság, emberi jogok, uniós költségvetés

“Az európai értékek nem eladóak” – mondta Von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy mekkora szükség van a jogállamiság védelmére, és azt ígérte, hogy az EU ki fog állni a sajtószabadság és az igazságügy függetlensége érdekében, illetve nem fogja engedni az aranyvízumok árusítását. Konkrétum lépéseket azonban nem említett.

A következő uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági kritériumrendszerre utalva Von der Leyen azt is határozottan kijelentette, hogy a Bizottság meg fogja óvni az uniós költségvetést a csalástól és a korrupciótól. Nem tért ki azonban arra, hogy a jogállamiság állapotának általános romlása is elindíthatná az uniós források felfüggesztését. Ez azt is jelenheti, hogy a magyar és lengyel kormányok szűken értelmezett kritériumrendszere fog végül érvényesülni a 2021-27-es költségvetésben.

A bizonyos lengyel településeken bevezetett “LMBTQ-mentes zónákról” pedig kijelentette, hogy “nincs helyük az Unióban”. A Bizottság pedig a következő évben egy új jogszabály-csomagot fog kezdeményezni a kirekesztő gyűlöletbeszéd ellen, és megerősíti az LMBTQ közösség jogainak védelmét. “Önmagadnak lenni nem ideológia, hanem identitás kérdése,” – mondta.

Migráció, külpolitika

Von der Leyen európai segítséget ígért a görög hatóságoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban újjáépíthessék a leégett leszboszi menekülttábor és hatékonyabban vihessék a menekültügyi eljárásokat.

“De ha az EU képes lépni, akkor minden tagállamtól elvárjuk ezt”

– mondta a menekültügyi és migrációs reformcsomaggal kapcsolatban, amelyet egy hét múlva fog a Bizottság nyilvánosságra hozni. A javaslatról Von der Leyen egyelőre annyit árult el, komolyan meg fogja húzni a határokat aközött, hogy ki kaphat menedéket az EU-ban és ki nem. Azt azonban nem engedi meg senkinek, hogy mérlegelje, ki kell-e menteni a tengerből egy fuldoklót vagy sem, az ugyanis erkölcsi és jogi kötelesség.

Von der Leyen az uniós külpolitikai döntéshozatal reformját is szorgalmazta:

azt szeretnék elérni, hogy legalább az emberi jogsértésekkel kapcsolatban bevezetett szankcióknál az uniós külügyminiszterek minősített többséggel szavazhassanak, elkerülve azt, hogy egyetlen vétó megakassza a határozott uniós fellépést.

A Bizottság német elnöke a saját kormányának is üzent a megmérgezett orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij ügyével összefüggésben, mikor arról beszélt, hogy az orosz kormány szisztematikusan veti be a novicsok idegmérget az ellenségei ellen – és “ezen a mintán egyetlen gázvezeték sem változtat.” Ezzel az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetékre utalt, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt időszakban.

Főként az USA külpolitikájára utalva Von der Leyen azt is megemlítette, hogy egy országok “kihátrálnak a nemzetközi intézmények támogatása mögül vagy túszul ejtik azokat”, így meggyőződése, hogy az EU-nak kell a multilaterális intézmények – főként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – reformjának élére állnia.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Lehet egy Magyarország és Lengyelország nélküli EU-t alapítani? – tette fel a kérdést a holland kormányfő

Parázs vita zajlott a holland parlamentben szerdán a jogállamiságról és Magyarországról, amelyen Mark Rutte kormányfő azt mondta, a magyar és lengyel kormányok viselkedése a júliusi EU-csúcson elgondolkodtatta, vajon lehet-e egy Magyarországés Lengyelország nélküli Európai Uniót alapítani. Ő az a kormányfő, akiről Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, utálja őt.

Mark Rutte holland kormányfő érkezik az EU-csúcsra (Forrás: Az Európai Unió Tanácsa)

A konzervatív-liberális Mark Rutte kormányfő a júliusi EU-csúcsról számolt be szerdán a holland képviselőknek. Komoly vita alakult ki arról, mennyire szigorú, vagy gyenge az a mechanizmus, amiben az állam-, és kormányfők megegyeztek, és amelynek célja, hogy a jogállamiság elleni lépéseket az uniós források felfüggesztésével, esetleg elvonásával szankcionálják. Ezzel az új eszközzel próbálják az unióban a magyar és lengyel demokrácia és jogállamiság lerontását megfékezni, vagy legalabbis lelassítani.

“Lehet egy Magyarország és Lengyelország nélküli EU-t alapítani? – tette fel a kérdést a holland kormányfő” bővebben

Mélyponton a brexit-tárgyalások: Az EU bizalma megrendült a brit kormányban

Az Európai Unió pert fontolgat a brit kormány ellen, amely egy új törvénytervezettel megszegné a tavaly októberben kötött kilépési megállapodást. A brit kormány nemcsak a rendezetlen brexitet kockáztatja a nemzetközi jog megsértésével: az USA-val kötendő kereskedelmi egyezmény és az ír békét szavatoló nagypénteki megállapodás is veszélybe került.

Közel a megállapodás – Boris Johnson brit miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács akkori elnöke 2019 októberében. Forrás: Európai Tanács

A brit kormánynak tennie kell azért, hogy visszaszerezze az EU bizalmát. Első lépésként vonja vissza a belső piaci törvényének nemzetközi jogba ütköző részeit, mivel azok a kilépési megállapodást és az észak-ír békét garantáló nagypénteki egyezményt is veszélybe sodorják – szólította fel csütörtökön a brit kormányt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, miután Londonban tárgyalt Michael Gove kabinetminiszterrel.

“Mélyponton a brexit-tárgyalások: Az EU bizalma megrendült a brit kormányban” bővebben

Kétségbeesett nyilatkozatot tett az EP elnöke a brexitről

Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, egyre távolabb kerülünk a rendezett brexit lehetőségétől. Valamivel több mint két hete, az előző tárgyalási fordulót követően beszámoltunk arról, hogy milyen területeken hiányzik még a megegyezés. A felek akkor az egész hetes tárgyalássorozat után mondták azt, hogy bizonyos ügyekben áthidalhatatlanok a szakadékok. A közös nevező hiányáért pedig egymást okolja az uniós és a brit tárgyalódelegáció. A soron következő, nyolcadik tárgyalási forduló kedden kezdődött és péntekig tart. A kommunikációban annyi változás történt, hogy most a tárgyalások előtt megkondultak a vészharangok.

A tárgyalások nyolcadik hetében járunk. Ketyeg az óra (Fotó. Európai Parlament)

Kétségbeesett nyilatkozatot tett az Európai Parlament elnöke, miután találkozott az EU-s brexit-főtárgyalóval. David Sassoli azt mondta:

„Az idő nem nekünk dolgozik, és őszintén szólva mélységesen aggódom, tekintettel arra, hogy a tárgyalásoknak a kései szakaszában sincs előrelépés. Az EU tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverenitását. Elvárjuk, hogy az Egyesült Királyság tartsa tiszteletben alapelveinket, amelyek már a kezdetektől fogva nyilvánalóak és egyértelműek.”

“Kétségbeesett nyilatkozatot tett az EP elnöke a brexitről” bővebben

Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz

Az EU lelkiismereteként működik az Európai Parlament a külpolitikában, ha az autoriter rezsimekről van szó – állítja a Political Capital friss tanulmánya. Az írás magyar EP-képviselők munkáját is elemzi: a Fidesz EP-delegációja az esetek többségében az Európai Néppárt fősodrával szavaz, nem pedig a magyar kormány álláspontja szerint. Oroszország egyik legnagyobb kritikusa pedig a jobbikos Gyöngyösi Márton, rácáfolva a párt korábbi irányvonalára.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kreml-ben 2018 júliusában. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az autoriter országok – különösen Oroszország és Kína – sokkal nehezebben tudják az uniós intézményeket befolyásolni, mint a nemzeti kormányokat – állapítja meg a Political Capital budapesti elemzőintézet nemrég publikált tanulmánya. Az elemzés szerint az illiberális rezsimek az Európai Parlamentre képesek a legkisebb nyomást gyakorolni.

A testület ugyanis az uniós külpolitika lelkiismereteként működik: míg az Európai Unió Tanácsában egyetlen külügyminiszter vétója is elég ahhoz, hogy például egy Oroszországot elítélő határozatot megakasszanak (és ezzel Magyarország, Szlovákia, Görögország vagy Olaszország élni is szokott), az EP-ben rendre megvan a többség olyan állásfoglalások mellett, amely határozottan védelmükbe veszik az EU alapértékeit. A döntések jogi-politikai súlya természetesen nem azonos, hiszen az EP-határozatok a külpolitikában az esetek többségében csak véleménynek számítanak, szemben a miniszterek valódi következményekkel járó határozataival.

“Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz” bővebben

Egységesítené az utazási korlátozásokat az Európai Bizottság

Check-in a toulouse-i reptéren © Európai Unió 2011 – EP

Egységesítsék a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozásokat, a kiszámíthatóság és átláthatóság jegyében, javasolja az Európai Bizottság. A pénteken közzétett javaslat egy egységes kritérium- és színkódrendszert ajánl az európai államok figyelmébe, ahhoz, hogy megállapítsák, mely országokba és milyen feltételek szerint szabad utazni. A tervezet emellett a tesztelési- és karanténszabályokat is harmonizálná.

“Egységesítené az utazási korlátozásokat az Európai Bizottság” bővebben