Magyarország egyelőre kimarad az uniós munkahelytámogató programból

Jóváhagyták az Európai Unió tagállamai azt a javaslatot, amelynek értelmében 16 tagállam összesen 87,4 milliárd euró pénzügyi támogatást kap az EU úgynevezett SURE programjából. A SURE (angolul biztos, bizonyos) a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére bevezetett egyik intézkedés. Elsődleges célja a munkanélküliségi kockázatok mérséklése. Magyarország kérelmét egyelőre nem fogadták el.

Az Európai Tanács épületegyüttese Brüsszelben. Döntések háza (Fotó: Európai Tanács)

A SURE egyike annak a három, együttvéve legfeljebb 540 milliárd EUR összegű, a munkavállalók, a vállalkozások és az államháztartások védelmét célzó biztonsági hálónak, amelyekről az eurócsoport 2020. április 9-én állapodott meg, és amelyeket később az uniós vezetők is jóváhagytak. A SURE munkahelyvédelmi program a tagállamoknak nyújt segítéget ahhoz, hogy ki tudják pótolni a koronavírus-járvány miatt bevezetett csökkentett munkaidős foglalkoztatás költségeit, különösen az önálló vállalkozók esetében.

“Magyarország egyelőre kimarad az uniós munkahelytámogató programból” bővebben

Orbán Brüsszelben: A Bizottság migrációs javaslata nem elég jó

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Bizottság szerdai migrációs javaslata mutat javulást, de még nem elég jó. Ezt azután mondta, hogy az Európai Bizottság elnöke és a V4-ek kormányfői Brüsszelben tárgyaltak. A megbeszélés után egyértelművé vált, hogy a visegrádi országok számára nem elfogadható az új menekültügyi jogszabály.

Babis, Morawiecki, Orbán. Három a négyből (Fotó: MTI)

“Jó vitá”-nak nevezte a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a magyar, a lengyel és a cseh miniszterelnökkel folytatott tárgyalását. Az egy órás megbeszélés után a három miniszterelnök a rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyre egyébként nem kormánypárti médiához tartozó magyar újságírókat nem hívtak meg. Orbán Viktor leszögezte: bár az új migrációs javaslat hangvétele jobb, de nincs áttörés a migrációs politikában. Kijelentette, hogy

hiába nevezik át a kvótarendszert, attól még az marad, és ezért Magyarország ellenzi.

Hozzátette, hogy a Bizottság továbbra is menedzselni akarja a migrációt, nem pedig – ahogy a magyar álláspont mondja – megállítani a migránsokat. Megismételte azt a magyar javaslatot, hogy senkit se engedjenek be az EU területére, aki illegálisan akarja átlépni a határt. Ehelyett Orbán Viktor szerint az Unión kívüli országokban kell menekülttáborokat létesíteni, ahol a menedékkérelmek elbírálása megtörténhet. Utóbbi elképzelést megismételte a cseh és a lengyel miniszterelnök is, vagyis ez alapján úgy tűnik, hogy a visegrádi országok (a szlovák miniszterelnök nem volt itt, de lengyel kollégája képviselte) elutasítják az új migrációs paktumot. Ahogy várható volt, egy nappal az új migrációs csomag bejelentése után a javaslat máris komoly ellenállásba ütközött.

Az Európai Bizottság szóvivője nem akart elárulni részleteket a tárgyalásról. Az Európai Bizottság elnöke a Twitteren arról számolt be, hogy a három kormányfővel az EU költségvetéséről, a koronavírus miatti újjáépítési alapról, klímapolitikáról, migrációról, jogállamiságról és Belarusznak ajánlott gazdasági tervről beszélgettek.

Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben

Sem a hetes cikk szerinti eljárással, sem pedig az uniós költségvetéshez kötött jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban nem közeledett egymáshoz az uniós tagállamok álláspontja az EU-ügyi miniszterek keddi tanácsülésén. Utóbbi nagy probléma, mivel legkésőbb októberben el kellene fogadni az új költségvetést.

Varga Judit igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának januári ülésén. (Forrás: Európai Unió Tanácsa)

Michael Roth német Európa-ügyi államtitkár arról beszélt a találkozót követő sajtótájékoztatón, hogy a lengyel és magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást folytatódni fog, mivel a lezáráshoz szükséges feltételek nem teljesültek. Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar újságíróknak viszont hangsúlyozta: az ügyet minél hamarabb szavazásra kellene bocsátani és lezárni.

“Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben” bővebben

Az Európai Parlament hatékonyabb jogállamisági intézkedéseket akar (Frissítés: a Fidesz szerint ez zsarolás)

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely az uniós jogállamisági mechanizmusok összehangolására vonatkozik. A dokumentumról az Európai Parlament plenáris ülése is szavaz majd, a cél pedig az, hogy egyfajta megállapodás, közös munkaterv szülessen az uniós intézmények, a Parlament, a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács között a különböző jogállamiságot ellenőrző folyamatok összehangolásáról.

Az uniós jognak asztala. Odacsap ahova köll? (Fotó: Európai Parlament)

A javaslatban többek között az olvasható, hogy “az előző évtizedben több tagállamban is ádáz módon támadták az uniós értékeket és a nemzetközi összehasonlítások és a Parlament állásfoglalásai a demokrácia jelentős hanyatlásáról tanúskodnak, különösen Magyarországon és Lengyelországban”. (A témáról korábban rendezett bizottsági vitáról itt olvashatnak.) A nagy többséggel (51 igen, 14 nem és 1 tartózkodás) elfogadott előterjesztés rögzíti, hogy az EU strukturálisan nincs megfelelően felkészülve arra az esetre, ha egy tagállamban hanyatlásnak indulna a jogállamiság. Eközben azonban az „alapértékeinek példátlan és fokozódó válságával kell szembenéznie”. A szöveg megismétli a képviselők aggodalmát

„az autokratikus és illiberális tendenciák felemelkedése és meggyökerezése”

miatt, amelyet a COVID-19, a korrupció, a dezinformáció és az állam megszállása több országban tovább súlyosbított.

“Az Európai Parlament hatékonyabb jogállamisági intézkedéseket akar (Frissítés: a Fidesz szerint ez zsarolás)” bővebben

Hiába kérte Cihanouszkaja, az uniós külügyminiszterek nem szabtak ki szankciókat a Lukasenka-rezsim ellen

Ciprus vétója miatt az uniós külügyminiszterek nem tudtak szankciókat kivetni a választási csalás és erőszak miatt a belarusz rezsimre. A Brüsszelbe látogató ellenzéki vezér Szvetlana Cihanouszkaja továbbra is az EU segítségét kéri.

Szvetlana Cihanouszkaja az Európai Parlamentben – © European Union 2020 – Source : EP

Továbbra sem vezet be az Európai Unió szankciókat azon magas rangú fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelőssé tehetőek az elcsalt elnökválasztás és tüntetők elleni brutális fellépés miatt.

“Hiába kérte Cihanouszkaja, az uniós külügyminiszterek nem szabtak ki szankciókat a Lukasenka-rezsim ellen” bővebben

Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből

Patthelyzet alakult ki az uniós költségvetési tárgyalásokban és a hetes cikkes eljárásokban is a magyar és a lengyel kormány nyomásgyakorlása miatt. A 2021-27-es költségvetés jogállamisági feltételei a felismerhetetlenségig hígulhatnak a kompromisszum jegyében, a hetes cikk szerinti eljárás pedig tovább húzódhat – tudta meg az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

Legkésőbb október elején véglegesíteni kellene 2021-27-es uniós büdzséről és a gazdasági helyreállítási alapról szóló megállapodást. Arról azonban, hogy pontosan milyen jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat, még csak el sem kezdődtek a tárgyalások az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő EU-s Tanács között. A jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban sem lehet érdemi előrelépésre számítani: nem szüntetik meg a procedúrát, mert az Magyarország és Lengyelország győzelmét jelentené, és arra is kevés esély van, hogy szavazásra kerülne a sor az ügyekben a tagállamok között – értesült az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

A diplomata megerősítette a magyar kormányzati forrásokra hivatkozó Politico hírportál információit, miszerint a magyar kormány szeptember elején egyértelművé tette: az Országgyűlés megvétózza a 2021-27-es uniós büdzsét és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételrendszerhez kötik.

A magyar ultimátum miatt a nemzeti kormányok egyelőre nem tudták kialakítani azt a közös álláspontot, amelyet az Európai Parlament felé képviselnének a tárgyalások során a jogállamisági feltételrendszerről – mondta forrásunk.

“Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből” bővebben

A Fidesz aggódik a török jogállamiság miatt, de a lengyellel nincs gondja

A Fidesz európai parlamenti képviselői egyetértettek abban, hogy Fehéroroszországban súlyos törvénytelenségek történtek és a többséghez hasonlóan ők sem tekintik Lukasenkát elnöknek. Abban is egyetértettek a magyar kormánypárt képviselői, hogy a Navalnij-ügy miatt vizsgálatra és az Oroszország elleni szankciók megerősítésére van szükség. Ugyanakkor a Lengyelországot elmarasztaló – egyébként nagy többséggel elfogadott – határozatot elutasították a Fidesz politikusai. Viszont azzal is egyetértettek, hogy bajban van a jogállam Törökországban.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezik az EU-csúcsra idén júliusban. Vörös posztó (Fotó: Európai Tanács)

Az “úgynevezett elnökválasztás”

Az Európai Parlament az 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elutasítja az idén augusztus 9-i belaruszi „úgynevezett elnökválasztás” eredményét, mivel a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. A Parlament a jelenlegi elnököt, Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének.

“A Fidesz aggódik a török jogállamiság miatt, de a lengyellel nincs gondja” bővebben

Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán

A néhány napja teljesen leégett, a görög Leszbosz szigetén található Moria menekülttáborról vitáztak az EP-képviselők csütörtökön. A tábort eredetileg 2500 főre tervezték, de volt olyan időszak, amikor tízszer ennyien lakták rendkívül rossz körülmények között. Múlt héten már “csak” 12.600 migráns volt a területén, akik közül egyébként kétezren már a menekültstátuszt is megkapták, azonban nem volt hova elszállítani őket.

Az égő Moria menekülttábor. Fellángolt a migráns-vita (Fotó: Amnesty International)

A tűzvész után 12 tagállam – közöttük Magyarország – ajánlott fel azonnal segítséget, jelenleg mintegy 5000 ember számára kell fedelet biztosítani. Ennek érdekében egy új, átmeneti sátortábort építenek. Ylva Johansson belügyi biztos a képviselőknek elmondta, hogy tavaly év végén még 50 ezren éltek hasonló menekülttáborokban Európában, most a sikeres áthelyezéseknek köszönhetően csak ennek a fele. Beszélt arról, hogy a moriai táborban élő kísérő nélküli és a beteg gyermekeknek új lehetőséget kíván nyújtani az EU. Ennek jegyében az elmúlt egy hétben 400 gyereket helyeztek el európai családoknál.

A migránsok kétharmadát vissza kell fordítani

A biztos szólt arról is, hogy jelenleg évente körülbelül 140 ezer ember érkezik illegális módon Európába. 2015-ben azonban 2 millió ember lépte át az Unió határait, a legtöbben Szíriából érkeztek. Akkor a kérelmezők 90 százaléka menekültstátuszt kapott, most a migránsok kétharmada nem jogosult erre, vagyis őket vissza kell küldeni származási országukban. Az Európai Bizottság jövő héten mutatja be új menekültügyi és migrációs paktumát, amelyről néhány részletet már megosztott évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

“Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán” bővebben

Lengyel vita, magyar áthallásokkal

A magyar mellett a lengyel az a kormány, amely nemcsak rendszeres bírálatokat kap az Európai Parlamentben, hanem ezt állásfoglalások formájában írásba is foglalják. Lengyelországgal szemben eddig tíz ilyen politikai nyilatkozat született, a héten pedig a következőt is megszavazzák a képviselők.

EP-képviselők szolidaritási tüntetése az Európai Parlament előtt. A lengyel LGBTI-közösséget támogatják. (Fotó: EUrológus)

Magyarországgal szemben egy hosszú lista alapján (Sargentini-jelentés) az Európai Parlament, a lengyel kormánnyal szemben pedig az igazságszolgáltatási reform miatt az Európai Bizottság indította el a 7-es cikk szerinti eljárást. Mindkét esetben a tagállamok tanácsa tehet további lépéseket, erről lesz szó jövő héten az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsán, amelyen Magyarországot majd Varga Judit igazságügyi miniszter képviseli.

“Lengyel vita, magyar áthallásokkal” bővebben

Merkelnek is odamondott finoman Ursula von der Leyen évértékelő beszédében

A koronavírus-járvány tanulságai alapján felülvizsgálná az egészségügyi kompetenciák megosztását a tagállamok és az Európai Unió között és 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását Ursula von der Leyen, aki a jogállamiság védelmében inkább az uniós pénzügyi érdekek védelmére koncentrálna, mint a demokrácia állapotára.

Ursula von der Leyen az EP első videokonferenciás plenárisán márciusban © European Union 2020 – Source : EP

“Építsünk egy erősebb, egészségesebb Uniót”

– jelenttette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szerdán. A bizottsági elnökök hagyományosan az EP nyári szünetét követő első plenáris ülésén tartják meg az “Unió helyzete” című évértékelő beszédüket, amelyben a következő egy évre vonatkozó terveiket is felvázolják.

Európai egészségügyi reform

A tavaly decemberben hivatalba lépő Von der Leyen első uniós helyzetértékelő beszédének elején a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában lévő egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet, rávilágítva arra is, hogy az elmúlt hat hónapban Európa megértette, mennyire törékeny az a világ, amelyet felépítettünk magunknak. Von der Leyen szerint azonban az európaiak tovább akarnak lépni, és az EU képes lesz a fejlődés élére állni.

Ehhez első lépésként a járvány tanulságait levonva meg kell reformálni az európai egészségügyi rendszert az alábbi tervek mentén:

  • több forrást biztosítani az új európai egészségügyi programra,
  • létrehozni egy európai biogyógyászati kutatóközpontot,
  • stratégiai készleteket alakítani gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből,
  • felülvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az EU átvegyen bizonyos elemeket az eddig kizárólagos tagállami kompetenciának számító egészségügyből.

Ehhez pedig Von der Leyen szerint minél hamarabb el kell fogadni a 2021-27-es uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapot, hogy az EU hatékonyan tehessen a koronavírus-járvány pusztító gazdasági következményei ellen.

Klímavédelem, európai minimálbér

A következő egy évben a Bizottság egy európai minimálbér-keretrendrendszert szeretne elfogadtatni, amely kötelező minimálbér vagy kollektív alkuk segítségével garantálná a munkavállalók védelmét.

Emellett a Bizottság egy új ipari stratégiát is be fog mutatni hamarosan, illetve a schengeni rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseit is ismerteti majd.

A Bizottság elnöke beszédében azt is javasolta, hogy az EU az ambíciózus klímavédelmi terveivel összhangban

2030-ig 55 százalékkal csökkentse az EU a károsanyag-kibocsátását

a korábban kitűzött 40 százalékos cél helyett annak érdekében, hogy 2050-re valóban klímasemlegesség válhasson a kontinens.

Jogállamiság, emberi jogok, uniós költségvetés

“Az európai értékek nem eladóak” – mondta Von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy mekkora szükség van a jogállamiság védelmére, és azt ígérte, hogy az EU ki fog állni a sajtószabadság és az igazságügy függetlensége érdekében, illetve nem fogja engedni az aranyvízumok árusítását. Konkrétum lépéseket azonban nem említett.

A következő uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági kritériumrendszerre utalva Von der Leyen azt is határozottan kijelentette, hogy a Bizottság meg fogja óvni az uniós költségvetést a csalástól és a korrupciótól. Nem tért ki azonban arra, hogy a jogállamiság állapotának általános romlása is elindíthatná az uniós források felfüggesztését. Ez azt is jelenheti, hogy a magyar és lengyel kormányok szűken értelmezett kritériumrendszere fog végül érvényesülni a 2021-27-es költségvetésben.

A bizonyos lengyel településeken bevezetett “LMBTQ-mentes zónákról” pedig kijelentette, hogy “nincs helyük az Unióban”. A Bizottság pedig a következő évben egy új jogszabály-csomagot fog kezdeményezni a kirekesztő gyűlöletbeszéd ellen, és megerősíti az LMBTQ közösség jogainak védelmét. “Önmagadnak lenni nem ideológia, hanem identitás kérdése,” – mondta.

Migráció, külpolitika

Von der Leyen európai segítséget ígért a görög hatóságoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban újjáépíthessék a leégett leszboszi menekülttábor és hatékonyabban vihessék a menekültügyi eljárásokat.

“De ha az EU képes lépni, akkor minden tagállamtól elvárjuk ezt”

– mondta a menekültügyi és migrációs reformcsomaggal kapcsolatban, amelyet egy hét múlva fog a Bizottság nyilvánosságra hozni. A javaslatról Von der Leyen egyelőre annyit árult el, komolyan meg fogja húzni a határokat aközött, hogy ki kaphat menedéket az EU-ban és ki nem. Azt azonban nem engedi meg senkinek, hogy mérlegelje, ki kell-e menteni a tengerből egy fuldoklót vagy sem, az ugyanis erkölcsi és jogi kötelesség.

Von der Leyen az uniós külpolitikai döntéshozatal reformját is szorgalmazta:

azt szeretnék elérni, hogy legalább az emberi jogsértésekkel kapcsolatban bevezetett szankcióknál az uniós külügyminiszterek minősített többséggel szavazhassanak, elkerülve azt, hogy egyetlen vétó megakassza a határozott uniós fellépést.

A Bizottság német elnöke a saját kormányának is üzent a megmérgezett orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij ügyével összefüggésben, mikor arról beszélt, hogy az orosz kormány szisztematikusan veti be a novicsok idegmérget az ellenségei ellen – és “ezen a mintán egyetlen gázvezeték sem változtat.” Ezzel az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetékre utalt, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt időszakban.

Főként az USA külpolitikájára utalva Von der Leyen azt is megemlítette, hogy egy országok “kihátrálnak a nemzetközi intézmények támogatása mögül vagy túszul ejtik azokat”, így meggyőződése, hogy az EU-nak kell a multilaterális intézmények – főként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – reformjának élére állnia.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !