A jogállamiság nem vész el, csak átalakul

Formálódik az uniós jogállamisági mechanizmus, amely már nem általános demokrácia-értékelésről szól, hanem “a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás” védelméről. A javaslat olyannak tűnik, amit az Orbán-kormány is elfogadhat.

Mette Henriksen dán és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a júliusi EU-csúcson. Könyökpuszi (Fotó: Európai Tanács)

Az európai állam- és kormányfők július végén megállapodtak az unió következő hét éves költségvetésének és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapnak a kereteiben. Ezt követően kezdődtek meg az intézményközi egyeztetések a Parlament, a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság küldöttségének részvételével.

“A jogállamiság nem vész el, csak átalakul” bővebben

A menekültügy visszatér: most vagy soha!

Nem lesznek EU-n kívüli menekülttáborok és a szolidaritás sem lesz végtelenül rugalmas, ellenben sokkal nagyobb figyelmet fordít az unió a jogosulatlanul a területén tartózkodók visszaküldésére. Megtudtunk néhány fontos részletet a régi-új menekültügyi és migrációs jogszabályról.

Migránsok hajója Lampedusa szigetén. Révbe érnek? (Fotó: Európai Bizottság)

Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozza az új menekültügyi és migrációs csomagját. Nem ez lesz a Von der Leyen-bizottság legfontosabb jogalkotási kezdeményezése, de amennyiben sikerül végigvinni a folyamatot, akkor a legnagyobb politikai teljesítményként kell értékelni. A 2015-ös menekültválság nem csak konkrét kerítések felhúzásával járt, hanem a tagállamok között is falat emelt a téma eltérő megközelítése miatt. A vita pedig sok esetben már nem is az eredeti probléma körül forgott, hanem ideológiák és hitek ütközésévé változott.

A Von der Leyen-terv

Ursula von der Leyen szeptember 16-án mondta el évértékelő és programhirdető State of the Union beszédét. Amit a menekültkérdés kapcsán elmondott, az egyelőre – körülbelül szerda délig – a hivatalosan ismerhető bizottsági hozzáállás.

“Emberközeli és emberséges megközelítést fogunk alkalmazni. A tengeri életmentés számunkra nem lehetőség, hanem kötelesség. A jogi és erkölcsi kötelezettségeiket teljesítő, vagy a migrációnak fokozottan kitett országok számára pedig biztosítanunk kell, hogy támaszra leljenek az Európai Uniónk egésze által tanúsított szolidaritásban.”

“A menekültügy visszatér: most vagy soha!” bővebben

Fordulópontot ígérnek az EU és Törökország kapcsolatában

Az uniós külügyminiszterek és az európai állam- és kormányfők is Törökország és az EU kapcsolatáról tárgyalnak a héten. A földközi-tengeri földgázkincs miatt kialakult görög-török viszály hátterében az uniós külpolitikai döntéshozatal ellentmondásossága és egy tágabb közel-keleti konfliktus húzódik meg, miközben Erdoğan kezében továbbra is ott van a 4 millió menekült ütőkártyája.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter meghallgatása az EP külügyi bizottságában 2020. szeptember 10-én © European Union 2020 – Source : EP

Az elkövetkezendő hét vízválasztó lehet az Európai Unió és Törökország kapcsolatában Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szerint. Hétfőn a európai külügyminiszterek tárgyalnak a görög, ciprusi és török kormány között a Földközi-tengeren kialakult konfliktusról. A tanácsülés pedig előkészíti az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóját, amit eredetileg a kis híján katonai összecsapásig fokozódó indulatok lecsillapítására hívott össze az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Ciprus és Görögország szankciókat szeretne bevezetni Törökország ellen, amelyet eddig Franciaország is támogatott. Az EU és az uniós tagjelelölt, NATO-szövetséges Törökország kapcsolata azonban sokkal bonyolultabb annál, hogy súlyos következmények nélkül lehetne a kereskedelmet korlátozó vagy magas rangú török tisztviselőket sújtó intézkedéseket kiszabni. Ezzel a tagállamok többsége – élükön az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó német kormánnyal – tisztában is van.

“Fordulópontot ígérnek az EU és Törökország kapcsolatában” bővebben

Jövő héten jön a migrációs csomag

Jövő héttől ismét visszakerül az uniós napirendre a migráció ügye, azonban most nem a tűzoltáson, hanem a hosszútávú megoldáson lesz a hangsúly. Ez persze egyáltalán nem garancia arra, hogy ennek lesz eredménye. Pontosabban az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább azt lehet mondani, hogy aligha történik áttörés.

Szíriai menekültek egy jordánai táborban. Kívül tágasabb? (Forrás: Európai Parlament)

Az öt évvel ezelőtti nagy migrációs hullám nyomán az EU-nak rá kellett jönnie, hogy menekültügyi rendszere nem működik . A jelenlegi, úgynevezett dublini szabályozás főszabálya, hogy a menedékkérő abban a tagállamban jogosult menekültstátuszt kérni és ott kell megvárnia kérelme elbírálását, ahol először belépett az EU területére. A szíriai polgárháború alatt elindult százezrek sorsa azonban rávilágított arra, hogy ilyen krízisben ez a rendszer nem működik. A görög adminisztráció kártyavárként omlott össze, kaotikus helyzetet teremtve ezzel szerte a kontinensen.

“Jövő héten jön a migrációs csomag” bővebben

Különalkuk segítik a kínai cégek EU-s terjeszkedését

Az Európai Számvevőszék készített egy áttekintést arról, hogy az államilag támogatott kínai cégek hogyan növelik befolyásukat az európai piacon. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a kínai törekvésekkel szemben az EU-nak egységesen kellene fellépnie, nem pedig különalkukkal hozzásegíteni Kínát pozíciói erősítéséhez.

Magas rangú kínai delegáció Brüsszelben, jobbról a második Hszi Csin-ping elnök. Európa kiemelt kínai célpont. (Fotó: Európai Bizottság)

Kína az 1980-as évek óta globális gazdasággá nőtt, és tulajdonképpen töretlenül halad tovább a növekedési pályán. A részesedése a globális bruttó hazai termékből (GDP) kevesebb, mint 3 százalékról 16 százalékra nőtt 1980 és 2018 között.

“Különalkuk segítik a kínai cégek EU-s terjeszkedését” bővebben

Európai kemping-körkép

Érdekes összeállítást közölt a – mégha felemásra is sikerült – nyári idegenforgalmi szezon végén az Európa Pont blog. Az Eurostat adatai alapján azt gyűjtötték össze, hogy mennyire népszerű Európában a sátorozás, hol van a legnagyobb arányban kempingezésre alkalmas és népszerű hely. Ezt egészítettük ki néhány saját élménnyel és információval.

Így néz ki az ideális kempingezés. (Fotó: pineacresresort.com)

A koronavírus-járvány alaposan megbolygatta a turizmust, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ezt a szezont tönkre is tette. Az első hullám lecsengése és az azzal kapcsolatos enyhítések jól modellezhető lehetőséget adtak arra, hogy a második hullám megkezdődjön és arányait tekintve jó eséllyel meghaladja a tavaszi járvány méreteit. A társas kapcsolatok részbeni visszaállítása, az érintkezések számának sokszorozódása ismét beindította a vírus terjedését. Ebben a helyzetben – bár a határok többé-kevésbé nyitottak voltak – mégis a legtöbben lemondtak a hagyományos nyaralási formákról és inkább a belföldi pihenést részesítették előnyben. Csapás volt ez a légitársaságoknak, utazási irodáknak, ugyanakkor azt nem lehet mondani, hogy akik nyaralni akartak volna, azok is inkább otthon maradtak.

“Európai kemping-körkép” bővebben