Drámai mértékben zuhant a világgazdaság – kivéve Kínát

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb összesítése alapján 2020 második negyedévében világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak csoportjában átlagosan 6,9 százalékkal csökkent a GDP, Kínában azonban 11,5 százalékkal nőtt.

Élet a karanténban. Szegény embert a pandémia is sújtja (Fotó: Európai Bizottság)

2020 második negyedévében már az egész világon jellemzőek voltak a leállások a járvány miatt, a gazdaság egyes szektorai teljesen működésképtelenné váltak, mások pedig minimális szinten működtek, de Kína már túl volt a pandémia első hullámán.

A gazdaságok visszaesésének mértéke – összevetve az egy évvel korábbi számsorokkal – a most nyilvánosságra hozott adatokból drámai módon tűnik ki. A GDP legnagyobb arányban Indiában csökkent, 25,2 százalékkal, őket követi az Egyesült Királyság 20,4 százalékos visszaeséssel. Mexikóban -17,1 százalék, Dél-Afrikában – 16,4 százalék az Egyesült Államokban pedig -9,1 százalék volt a “növekedés”.

Az európai országok közül Franciaországban 16,4 százalékkal, Olaszországban 12,8 százalékkal, Németországban pedig 9,7 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.

Dél-Koreában és Oroszországban volt a legkisebb a visszaesés, egyaránt 3,2 százalékkal.

Ha a kínai növekedést nem vesszük figyelembe, akkor a többi 19 ország GDP-je átlagosan 11,8 százalékkal csökkent. Összehasonlításképpen: a 2009-es gazdasági válság során, az első negyedévben a G20-ak GDP-je átlagosan 1,6 százalékkal csökkent.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Környezetvédők jelképesen felgyújtották az Európai Bizottság székházát

Öt Greenpeace-aktivista egy 30 méteres molinót feszített ki Brüsszelben az Európai Bizottság központi épületének, a 14 emeletes Berlaymontnak az egyik oldalára. Ahol egyébként az Európai Bizottság mindig a legfőbb üzeneteit szokta elhelyezni ugyanekkora óriásplakáton. A környezetvédők azt mondják, az EU bűnrészes az amazóniai erdőpusztításokban.

Európa bűnös. A környezetvédők ítélet hirdettek (Fotó: Greenpeace)

Az aktivisták füstgépekkel és műhamuval is szimulálták az amazoniai esőerdőkben jelenleg előforduló tűzeseteket. Az erdőirtást elősegítő termékek európai fogyasztása az EU-t bűnrészessé teszi ezekben a tűzesetekben és erdőpusztításokban – mondta a Greenpeace. Az EU most új törvényt fontolgat, amely csökkenti Európa hozzájárulását az erdőirtáshoz. Ennek apropóján a Greenpeace több mint 100 más környezeti és társadalmi igazságszolgáltatási szervezettel együtt követeli, hogy az erdőpusztító termékeket tartsák távol az EU piacától. Sini Eräjää, a Greenpeace uniós mezőgazdaságért és az erdőkért felelős aktivista azt mondta:

„Lehet, hogy az amazóniai tűzesetek messze vannak, de Európa üzemanyagot adott a lángoknak. Európa bűnrészes az Amazonas és más ökoszisztémák megsemmisítésében.”

A Greenpeace szerint az Európai Unió felelős a globális erdőirtások több mint 10 százalékáért, például az amazóniai katasztrófákért is, az olyan árucikkek fogyasztásával, mint hús, tejtermék, szója, pálmaolaj, kakaó és papír.

A tűzoltóknak most nem a lángokkal kellett megküzdeniük. (Fotó: Eurológus)


A Greenpeace szigorú uniós jogszabályok elfogadását kéri és felszólítja az európai kormányokat, hogy utasítsák el az EU – Mercosur kereskedelmi megállapodást, amely felgyorsítaná az Amazonas és más dél-amerikai ökoszisztémák pusztulását.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy egy új tanulmány a Nature-ben megállapította, hogy a veszélyes vírusokat hordozó és továbbító patkányok, denevérek és egyéb állatok olyan területeken élnek, ahol az emberek erdőket és más ökoszisztémákat pusztítottak el.

A Greenpeace tavaly decemberben az Európai Tanács székházát képletesen felgyújtva hirdetett klímavészhelyzetet. Ezzel várták az uniós állam- és kormányfőket. (Fotó: Eurológus)

OLAF: Magyarországon történik a legtöbb csalás az uniós pénzekkel (Frissítés: a Fidesz szerint Gyurcsány a felelős)

2015 és 2019 között messze Magyarországon történt a legtöbb pénzügyi visszaélés az uniós forrásokkal, írja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csütörtökön megjelent éves jelentése.

A jelentés szerint a vizsgált 2697 eset közül 43 esetében tártak fel olyan szabálytalanságot, amelyek miatt a tagállami igazságügyi hatóságoknak azt javasolták, folytassanak le büntetőeljárást. Romániában volt még hasonló nagyságrendű esetszám (40), a többi tagállamban ennél lényegesen kevesebb csalásgyanús ügyre bukkantak.

Ugyancsak kimagasló a magyar adat, hogy ezek a csalások az uniós támogatások mekkora hányadát érintik. Magyarország esetében ez 3,93 százalék, a következő tagállam Szlovákia volt 0,53 százalékkal. Így lett az uniós átlag 0,36 százalék. A magyar adat nélkül az uniós átlag 0,13 százalék lett volna. A magyar és az európai trend éppen ellentétes. Tavaly 3,84 százalék volt a magyar arány, míg az uniós 0,45 százalék.

Az is fontos adat, hogy a csalásgyanús esetekben a magyar hatóságok 18 ügy kapcsán semmilyen bűncselekményre utaló jelet nem találtak. 15 esetben megindult az eljárás, de ezek közül csak hét ügy jutott el a vádemelésig.

485 milliót euró – ennyit csaltak 27 országban

Ami az OLAF által elvégzett tavalyi vizsgálatokat illeti, 181 nyomozást fejeztek be, ezek közül 254 esetében ajánlást bocsátottak ki a tagállami és uniós hatóságoknak. Összesen 485 millió euró visszatérítését javasolták az EU-s költségvetés részére.

Az OLAF hatásköre egyébként korlátozott. Nincs lehetősége arra, hogy közvetlenül is nyomozást folytasson és bíróság elé állítson csalókat. Erre szolgál az “ajánlás” intézménye, amely azonban nem kötelező a tagállami hatóságok számára. Ugyanakkor javaslatot tehet az Európai Bizottságnak, amely kötelezheti az érintett államot a pénz visszatérítésére. Ezeket a forrásokat később más pályázatoknál fel lehet használni. Nyomozás lefolytatására majd az Európai Ügyészségnek lesz hatásköre – ennek azonban nem része Magyarország. Magyar érintettséget csak határon átnyúló bűncselekmények esetében vizsgálhatnak az európai ügyészek.

Az OLAF jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy a csalók a tavalyi évben előszeretettel manipuláltak közbeszerzéseket gyakran a résztvevők összejátszása révén. Ugyancsak sokszor próbálták meg a harmadik országokba irányuló forrásokat megcsapolni, illetve a kutatási projektek esetében is gyakoriak voltak a visszaélések. A nyomozók arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben a gazdaság zöldítése kapcsán számítanak sok visszaélésre, hiszen az uniós források is jórészt ezt a célt szolgálják.

Reagált a magyar kormánypárt

A délutáni órákban közleményt adott ki a Fidesz EP-frakciója, amelyben többek között ezt írják:

“A 3,93 százalékos pénzügyi korrekciós arányszám a 4-es metró beruházás és más, 2010 előtti, de csak az elmúlt években feltárt súlyos korrupciós ügyek miatt szerepel, amiért a politikai és jogi felelősség minden handabandázás ellenére a Gyurcsány-kormány embereit terheli.”

A közleményben azt is írják, hogy a csalásokat az OLAF és a magyar hatóságok közös munkája eredményeként sikerült felderíteni. “167 milliárd forintot, a 4-es metró beruházására fordított összeg harmadát ellopták, elcsalták, szabálytalanul használták fel baloldali és liberális politikusok, a Gyurcsány-kormány és a Demszky-féle városvezetés tolvajai, amiért a magyar embereknek a mai napig súlyos árat kell fizetniük” – érvel a Fidesz, ugyanis szerintük hiába kiáltanak a baloldali politikusok kígyót-békát a jelenlegi döntéshozókra, “a valóságban tolvajok kiáltanak rendőrért”.

Nem kapja meg a kereskedelmi tárcát az új ír biztos

Mairead McGuinness – Forrás: Az EP-képviselő honlapja

Mairead McGuinness-t, az Európai Parlament alelnökét jelöli Ursula von der Leyen az augusztus végén lemondott Phil Hogan helyére – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden.

Az ír politikus azonban nem örökli meg Hogan-től a kereskedelmi tárcát, a Bizottság alelnökével, Valdis Dombrovskisszal cserélnék el a portfólióik egy részét Von der Leyen javaslata alapján. Az új felállás szerint McGuinness lenne felelős a pénzügyi szolgáltatásokért és stabilitásért, illetve a tőkepiacok uniójáért, a kereskedelmi tárcát pedig Dombrovskis vinné ezentúl. A lett politikus emellett Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztossal együttműködve továbbra is vinné az euróövezet ügyeit.

A jelölést és portfóliócserét az Európai Parlamentnek és a tagállamokból álló Tanácsnak még jóvá kell hagynia.

McGuinness az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő ír EP-képviselő, a jobbközép Európai Néppárt tagja. 2004 óta tagja a parlamentnek, aki jelentős tapasztalatot szerzett a pénzügyi szabályozás területén – mondta Von der Leyen a jelölést bejelentő beszédében.

A kereskedelmi biztosi portfóliót azonban – a brüsszeli pletykák szerint – olyasvalakinek szánta, akinek már van uniós biztosi tapasztalata, ugyanis a brexit és az USA-val folytatandó kereskedelmi tárgyalások miatt nagyon kemény kihívások várnak a tárca vezetőjére az elkövetkezendő időszakban.

Phil Hogannak augusztusban azért kellett távoznia a posztjáról, mert nyolcvanad magával részt vett egy golfvacsorán – alig 24 órával azt követően, hogy a dublini kormány a koronavírus elleni küzdelem jegyében hat főre csökkentette a beltéri események résztvevőinek maximális létszámát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Gyorshír: A szelektív határzár miatt az Európai Bizottság a magyar kormányhoz fordult

Orbán Viktor a bledi stratégiai fórumon. Három ország kapott kivételt. (Fotó: MTI)

A szeptember elsejétől érvényes magyar határzár miatt küldött levelet két uniós biztos a magyar kormánynak – jelentették be az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatója legelején. Ylva Johansson belügyi és Didier Reyners igazságügyi biztos aggodalmát fejezte ki a magyar döntés miatt. Felhívták a magyar kormány figyelmét a schengeni térség integritásának fontosságára és arra, hogy az uniós szabályok értelmében a határokon bevezetett korlátozó intézkedéseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. Az egyik ilyen diszkrimináció lehet, ha valaki nemzetisége vagy állampolgársága miatt szenved hátrányt egy tagállami döntés nyomán. Márpedig azzal, hogy Magyarország először csak a cseh, néhány órával később pedig a szlovák és a lengyel polgároknak is – feltételekkel – megengedte a belépést, állampolgárságtól tette függővé az unión belüli szabad mozgást, más szóval, állampolgárság alapján fosztotta meg ettől 23 másik ország polgárát. Az Európai Bizottság ilyen esetekben mérlegeli az ügy körülményeit, felveszi a kapcsolatot az érintett állam hatóságaival, és ha úgy dönt, kötelezettségszegési eljárást is indíthat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !