Lex CEU: ítélet október 6-án

Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint a Közép-Európai Egyetem ügyében október 6-án hoznak ítéletet. A főtanácsnoki indítvány szerint a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása sérti az uniós jogot.

Az Európai Bíróság tárgyalóterme. Ítélethirdetésre készülnek (Fotó: Európai Bíróság)

Az Európai Bizottság indított ebben az ügyben kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, amely most zárul majd le uniós döntéshozatali fórum előtt. A Bizottság álláspontja szerint ellentétes az uniós joggal a magyar szabályozásnak az a része, hogy a magyar kormánynak és az érintett felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya nemzetközi szerződést kell kötniük az egyetem működéséhez. Ezzel Magyarország megsértette a Világkereskedelmi Szervezet keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt, amelynek az Európai Unió is szerződő fele. Az a kitétel, amely arra kötelezi a külföldi felsőoktatási intézményeket, hogy származási országukban felsőoktatási képzést folytassanak, sérti az említett egyezményt, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet. Az előbbieken túl ezek a korlátozások a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek. Ez a jogszabály-módosítás egyébként Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet érintette.

Az Európai Bíróság főtanácsoka, Julianne Kokott idén márciusban lényegében a bizottsági állásfoglalással megegyező tartalmú főtanácsnoki véleményt terjesztett elő. Az esetek túlnyomó többségében, bár a főtanácsnok véleménye nem kötelező az eljáró bírói tanács számára, a javaslattal megegyező ítélet szokott születni. Amennyiben ez így lesz, a magyar kormánynak vissza kell vonnia a vitatott rendelkezéseket.

Orbán Viktor Brüsszelben tárgyal

A visegrádi országok vezetői az Európai Bizottság elnökéhez látogattak, akivel migrációról és pénzügyi kérdésekről tárgyalnak.

Morawiecki, Orbán, Von der Leyen, Babis

Nem sokkal csütörtökön délelőtt tíz óra után érkezett az Európai Bizottság központi épületében Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh kormányfő. A szlovák miniszterelnök, Igor Matovic nem tudott jönni, de őt lengyel kollégája képviseli majd. A V4-ek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meghívásának tettek eleget. Lengyelország EU-hoz akkreditált nagykövetségéről származó információk szerint a napirenden az uniós költségvetése, az újjáépítési alap és a szerdán bemutatott új migrációs törvénycsomag szerepel, valamint “egyéb releváns témák”.

A magyar, a cseh és a lengyel lobogók az uniós zászlók mellett az Európai Bizottság központi épülete előtt.

A magyar álláspont ismert ezekről: a kormány nem fogad el semmilyen jogállamisági kikötést költségvetési kérdésekben. Ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt két nappal ezelőtt szintén Brüsszelben, hogy a júliusi megállapodáshoz tartják magukat. Eszerint az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében ki kell dolgozni egy javaslatot, amelyet majd megvitatnak az állam- és kormányfők. A migráció ügyében a magyar kormány továbbra is ahhoz ragaszkodik, hogy az EU-n kívüli gyűjtőtáborokban bírálják el a menekültkérelmeket – ilyet azonban az új bizottsági javaslat nem tartalmaz.

Friss: Brüsszelben bemutatták az új menekültügyi csomagot

A határok megerősítése, a határokon lefolytatott gyors eljárások, a rugalmas szolidaritás és a hatékony és gyors visszafordítások alkotják az Európai Bizottság új menekültügyi jogszabálycsomagjának főbb elemeit. A Migrációs és Menekültügyi Paktummal az a célja a brüsszeli testületnek, hogy az ad hoc megoldások helyett egy állandó rendszert lehessen működtetni.

Már a határokon döntést hoznak. A biztonságos Európa? (Fotó: Európai Parlament)

A dokumentum indoklásában elmondják, hogy közös nevezőre kellett hozni a menedéket, biztonságot kereső emberek érdekeit és a külső határokon lévő országok aggodalmait. Ugyanakkor a patthelyzetet is fel kell oldani, mert a jelenlegi rendszer nem működik, ezt a kihívást az EU az elmúlt öt évben nem tudta megoldani.

“Friss: Brüsszelben bemutatták az új menekültügyi csomagot” bővebben

Drámai mértékben zuhant a világgazdaság – kivéve Kínát

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb összesítése alapján 2020 második negyedévében világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak csoportjában átlagosan 6,9 százalékkal csökkent a GDP, Kínában azonban 11,5 százalékkal nőtt.

Élet a karanténban. Szegény embert a pandémia is sújtja (Fotó: Európai Bizottság)

2020 második negyedévében már az egész világon jellemzőek voltak a leállások a járvány miatt, a gazdaság egyes szektorai teljesen működésképtelenné váltak, mások pedig minimális szinten működtek, de Kína már túl volt a pandémia első hullámán.

A gazdaságok visszaesésének mértéke – összevetve az egy évvel korábbi számsorokkal – a most nyilvánosságra hozott adatokból drámai módon tűnik ki. A GDP legnagyobb arányban Indiában csökkent, 25,2 százalékkal, őket követi az Egyesült Királyság 20,4 százalékos visszaeséssel. Mexikóban -17,1 százalék, Dél-Afrikában – 16,4 százalék az Egyesült Államokban pedig -9,1 százalék volt a “növekedés”.

Az európai országok közül Franciaországban 16,4 százalékkal, Olaszországban 12,8 százalékkal, Németországban pedig 9,7 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.

Dél-Koreában és Oroszországban volt a legkisebb a visszaesés, egyaránt 3,2 százalékkal.

Ha a kínai növekedést nem vesszük figyelembe, akkor a többi 19 ország GDP-je átlagosan 11,8 százalékkal csökkent. Összehasonlításképpen: a 2009-es gazdasági válság során, az első negyedévben a G20-ak GDP-je átlagosan 1,6 százalékkal csökkent.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Környezetvédők jelképesen felgyújtották az Európai Bizottság székházát

Öt Greenpeace-aktivista egy 30 méteres molinót feszített ki Brüsszelben az Európai Bizottság központi épületének, a 14 emeletes Berlaymontnak az egyik oldalára. Ahol egyébként az Európai Bizottság mindig a legfőbb üzeneteit szokta elhelyezni ugyanekkora óriásplakáton. A környezetvédők azt mondják, az EU bűnrészes az amazóniai erdőpusztításokban.

Európa bűnös. A környezetvédők ítélet hirdettek (Fotó: Greenpeace)

Az aktivisták füstgépekkel és műhamuval is szimulálták az amazoniai esőerdőkben jelenleg előforduló tűzeseteket. Az erdőirtást elősegítő termékek európai fogyasztása az EU-t bűnrészessé teszi ezekben a tűzesetekben és erdőpusztításokban – mondta a Greenpeace. Az EU most új törvényt fontolgat, amely csökkenti Európa hozzájárulását az erdőirtáshoz. Ennek apropóján a Greenpeace több mint 100 más környezeti és társadalmi igazságszolgáltatási szervezettel együtt követeli, hogy az erdőpusztító termékeket tartsák távol az EU piacától. Sini Eräjää, a Greenpeace uniós mezőgazdaságért és az erdőkért felelős aktivista azt mondta:

„Lehet, hogy az amazóniai tűzesetek messze vannak, de Európa üzemanyagot adott a lángoknak. Európa bűnrészes az Amazonas és más ökoszisztémák megsemmisítésében.”

A Greenpeace szerint az Európai Unió felelős a globális erdőirtások több mint 10 százalékáért, például az amazóniai katasztrófákért is, az olyan árucikkek fogyasztásával, mint hús, tejtermék, szója, pálmaolaj, kakaó és papír.

A tűzoltóknak most nem a lángokkal kellett megküzdeniük. (Fotó: Eurológus)


A Greenpeace szigorú uniós jogszabályok elfogadását kéri és felszólítja az európai kormányokat, hogy utasítsák el az EU – Mercosur kereskedelmi megállapodást, amely felgyorsítaná az Amazonas és más dél-amerikai ökoszisztémák pusztulását.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy egy új tanulmány a Nature-ben megállapította, hogy a veszélyes vírusokat hordozó és továbbító patkányok, denevérek és egyéb állatok olyan területeken élnek, ahol az emberek erdőket és más ökoszisztémákat pusztítottak el.

A Greenpeace tavaly decemberben az Európai Tanács székházát képletesen felgyújtva hirdetett klímavészhelyzetet. Ezzel várták az uniós állam- és kormányfőket. (Fotó: Eurológus)

OLAF: Magyarországon történik a legtöbb csalás az uniós pénzekkel (Frissítés: a Fidesz szerint Gyurcsány a felelős)

2015 és 2019 között messze Magyarországon történt a legtöbb pénzügyi visszaélés az uniós forrásokkal, írja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csütörtökön megjelent éves jelentése.

A jelentés szerint a vizsgált 2697 eset közül 43 esetében tártak fel olyan szabálytalanságot, amelyek miatt a tagállami igazságügyi hatóságoknak azt javasolták, folytassanak le büntetőeljárást. Romániában volt még hasonló nagyságrendű esetszám (40), a többi tagállamban ennél lényegesen kevesebb csalásgyanús ügyre bukkantak.

Ugyancsak kimagasló a magyar adat, hogy ezek a csalások az uniós támogatások mekkora hányadát érintik. Magyarország esetében ez 3,93 százalék, a következő tagállam Szlovákia volt 0,53 százalékkal. Így lett az uniós átlag 0,36 százalék. A magyar adat nélkül az uniós átlag 0,13 százalék lett volna. A magyar és az európai trend éppen ellentétes. Tavaly 3,84 százalék volt a magyar arány, míg az uniós 0,45 százalék.

Az is fontos adat, hogy a csalásgyanús esetekben a magyar hatóságok 18 ügy kapcsán semmilyen bűncselekményre utaló jelet nem találtak. 15 esetben megindult az eljárás, de ezek közül csak hét ügy jutott el a vádemelésig.

485 milliót euró – ennyit csaltak 27 országban

Ami az OLAF által elvégzett tavalyi vizsgálatokat illeti, 181 nyomozást fejeztek be, ezek közül 254 esetében ajánlást bocsátottak ki a tagállami és uniós hatóságoknak. Összesen 485 millió euró visszatérítését javasolták az EU-s költségvetés részére.

Az OLAF hatásköre egyébként korlátozott. Nincs lehetősége arra, hogy közvetlenül is nyomozást folytasson és bíróság elé állítson csalókat. Erre szolgál az “ajánlás” intézménye, amely azonban nem kötelező a tagállami hatóságok számára. Ugyanakkor javaslatot tehet az Európai Bizottságnak, amely kötelezheti az érintett államot a pénz visszatérítésére. Ezeket a forrásokat később más pályázatoknál fel lehet használni. Nyomozás lefolytatására majd az Európai Ügyészségnek lesz hatásköre – ennek azonban nem része Magyarország. Magyar érintettséget csak határon átnyúló bűncselekmények esetében vizsgálhatnak az európai ügyészek.

Az OLAF jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy a csalók a tavalyi évben előszeretettel manipuláltak közbeszerzéseket gyakran a résztvevők összejátszása révén. Ugyancsak sokszor próbálták meg a harmadik országokba irányuló forrásokat megcsapolni, illetve a kutatási projektek esetében is gyakoriak voltak a visszaélések. A nyomozók arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben a gazdaság zöldítése kapcsán számítanak sok visszaélésre, hiszen az uniós források is jórészt ezt a célt szolgálják.

Reagált a magyar kormánypárt

A délutáni órákban közleményt adott ki a Fidesz EP-frakciója, amelyben többek között ezt írják:

“A 3,93 százalékos pénzügyi korrekciós arányszám a 4-es metró beruházás és más, 2010 előtti, de csak az elmúlt években feltárt súlyos korrupciós ügyek miatt szerepel, amiért a politikai és jogi felelősség minden handabandázás ellenére a Gyurcsány-kormány embereit terheli.”

A közleményben azt is írják, hogy a csalásokat az OLAF és a magyar hatóságok közös munkája eredményeként sikerült felderíteni. “167 milliárd forintot, a 4-es metró beruházására fordított összeg harmadát ellopták, elcsalták, szabálytalanul használták fel baloldali és liberális politikusok, a Gyurcsány-kormány és a Demszky-féle városvezetés tolvajai, amiért a magyar embereknek a mai napig súlyos árat kell fizetniük” – érvel a Fidesz, ugyanis szerintük hiába kiáltanak a baloldali politikusok kígyót-békát a jelenlegi döntéshozókra, “a valóságban tolvajok kiáltanak rendőrért”.

Nem kapja meg a kereskedelmi tárcát az új ír biztos

Mairead McGuinness – Forrás: Az EP-képviselő honlapja

Mairead McGuinness-t, az Európai Parlament alelnökét jelöli Ursula von der Leyen az augusztus végén lemondott Phil Hogan helyére – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden.

Az ír politikus azonban nem örökli meg Hogan-től a kereskedelmi tárcát, a Bizottság alelnökével, Valdis Dombrovskisszal cserélnék el a portfólióik egy részét Von der Leyen javaslata alapján. Az új felállás szerint McGuinness lenne felelős a pénzügyi szolgáltatásokért és stabilitásért, illetve a tőkepiacok uniójáért, a kereskedelmi tárcát pedig Dombrovskis vinné ezentúl. A lett politikus emellett Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztossal együttműködve továbbra is vinné az euróövezet ügyeit.

A jelölést és portfóliócserét az Európai Parlamentnek és a tagállamokból álló Tanácsnak még jóvá kell hagynia.

McGuinness az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő ír EP-képviselő, a jobbközép Európai Néppárt tagja. 2004 óta tagja a parlamentnek, aki jelentős tapasztalatot szerzett a pénzügyi szabályozás területén – mondta Von der Leyen a jelölést bejelentő beszédében.

A kereskedelmi biztosi portfóliót azonban – a brüsszeli pletykák szerint – olyasvalakinek szánta, akinek már van uniós biztosi tapasztalata, ugyanis a brexit és az USA-val folytatandó kereskedelmi tárgyalások miatt nagyon kemény kihívások várnak a tárca vezetőjére az elkövetkezendő időszakban.

Phil Hogannak augusztusban azért kellett távoznia a posztjáról, mert nyolcvanad magával részt vett egy golfvacsorán – alig 24 órával azt követően, hogy a dublini kormány a koronavírus elleni küzdelem jegyében hat főre csökkentette a beltéri események résztvevőinek maximális létszámát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Gyorshír: A szelektív határzár miatt az Európai Bizottság a magyar kormányhoz fordult

Orbán Viktor a bledi stratégiai fórumon. Három ország kapott kivételt. (Fotó: MTI)

A szeptember elsejétől érvényes magyar határzár miatt küldött levelet két uniós biztos a magyar kormánynak – jelentették be az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatója legelején. Ylva Johansson belügyi és Didier Reyners igazságügyi biztos aggodalmát fejezte ki a magyar döntés miatt. Felhívták a magyar kormány figyelmét a schengeni térség integritásának fontosságára és arra, hogy az uniós szabályok értelmében a határokon bevezetett korlátozó intézkedéseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. Az egyik ilyen diszkrimináció lehet, ha valaki nemzetisége vagy állampolgársága miatt szenved hátrányt egy tagállami döntés nyomán. Márpedig azzal, hogy Magyarország először csak a cseh, néhány órával később pedig a szlovák és a lengyel polgároknak is – feltételekkel – megengedte a belépést, állampolgárságtól tette függővé az unión belüli szabad mozgást, más szóval, állampolgárság alapján fosztotta meg ettől 23 másik ország polgárát. Az Európai Bizottság ilyen esetekben mérlegeli az ügy körülményeit, felveszi a kapcsolatot az érintett állam hatóságaival, és ha úgy dönt, kötelezettségszegési eljárást is indíthat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !