Keményen megkongatta a vészharangot az EU vezetői által rendelt versenyképességi helyzetjelentésben és reformtervezetben az erre felkért volt olasz miniszterelnök.
A brüsszeli uniós csúcstalálkozó első napján a tagállami vezetők a külpolitikai kérdések mellett – tekintettel a közelgő európai választásokra – az EU-ban terjedő álhírekkel is foglalkoztak.
Fülöp belga királytól érkeztek az uniós állam- és kormányfők a kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, amelyet eredetileg a gazdaságnak akartak szentelni. A közel-keleti fejlemények azonban felülírták a terveket, és az orosz–ukrán háború is folyamatos témát szolgáltat.
Zavartalanul folytatódott Brüsszelben a NATCON elnevezésű Nemzeti Konzervatív Konferencia, azt követően, hogy az első napon a rendőrség félbeszakította az eseményt. Az esemény második napjának kiemelt vendége Orbán Viktor volt, akit Yoram Hazony izraeli–amerikai filozófus kérdezett a legkülönbözőbb témákról.
Egy brüsszeli civil szervezet karolta fel a nemzeti konzervatívok ügyét, és megtámadta a bíróságon a konferencia megtiltásáról szóló határozatot: a bíróság helyt adott a keresetnek, a belga alkotmányban foglalt szabad gyülekezés jogára hivatkozva.
Csütörtökön és pénteken az EU állam- és kormányfői újabb EU-csúcsot tartanak, az Európai Parlamenti választások előtt az utolsót. Bőven van mit megvitatniuk a vezetőknek, szokás szerint fontos kérdés Ukrajna, de az EU gazdasága, és az EU-török kapcsolatok jövőjéről is stratégiai döntéseket kell hoznia az uniónak. Azonban az elmúlt napokban eszkalálódó Izrael és Irán közti konfliktus könnyen átveheti az uralmat a találkozó témája fölött.
Védelmébe vette a Nemzeti Konzervatív Konferencia szervezőit a belga miniszterelnök, miután három helyszínen sem tudták megtartani a rendezvényüket.
Másodszor is lemondták Brüsszelben azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktor és különböző, az európai szélsőjobboldalhoz tartozó politikusok szólaltak volna fel kedden és szerdán.
Sikerült új helyszínt találnia a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett brüsszeli konzervatív seregszemlének, amelyet múlt héten az előző rendezvényhelyszín lemondott a „rá nehezedő nyomás” miatt. A kétnapos rendezvény egy szállodában lesz, ahol többek között Orbán Viktor is beszédet mond majd.
Komoly aggodalommal figyeli az Európai Bizottság és az Európai Parlament is a kínai rendőrök esetleges magyarországi jelenlétét, és ez vonatkozik más országok hasonló gyakorlatára is. A magyar kormány ezzel a lépéssel újabb jogállamisági eljárásokat kockáztat.
A Magyarországgal szemben már évek óta folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás és a Magyarországot megillető, de még mindig befagyasztott uniós források ügyében tartottak vitát az Európai Parlamentben. Sokadszor és csak azért utoljára ebben a parlamenti ciklusban, mert már csak egy plenáris ülés lesz és ott már csak egy elmarasztaló állásfoglalásra lehet számítani.
Az elmúlt ötéves európai parlamenti ciklus valószínűleg legkiélezettebb szavazását tartották Brüsszelben: a képviselők az európai migrációs és menekültügyi paktum elfogadására készültek, azonban a voksolás előtt nem lehetett megjósolni, hogy sikerül-e a szükséges többséget elérni. Végül sikerült.
A NATO sem most nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, sem később nem lesz az, de segít Ukrajnának abban, hogy megvédje magát, amihez joga van - szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a szövetség külügyminiszteri találkozójának végén. Magyarország egyedüliként jelezte: nem fog részt venni a szükséges segítségnyújtás hatékonyabb koordinálásában.
A Magyar Péter által bemutatott, a Schadl–Völner korrupciós ügyet érintő hangfelvétel a legproblémásabb területekkel áll összefüggésben: az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes küzdelemmel, vagyis annak hiányosságaival. A legnagyobb veszély, hogy az ügy lelassítja azokat a folyamatokat, amelyek célja a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés. Közben Magyar Péter megjelenése a nyugati lapokban is vezető hírként szerepel.
Ismét Brüsszelben tüntetnek a gazdálkodók, megmozdulásukat az agrárminiszterek tanácskozására időzítették. Úgy tűnik, meghallgatták a kéréseiket, mert a mezőgazdasági termelőket érintő könnyítéseket jelentettek be. Azonban nem biztos, hogy ezzel be is érik a tiltakozók.
Néhány nappal ezelőtt 23, a gyermekek jogaival foglalkozó civil és nemzetközi szervezet elindította a #VoteforChildren kampányt. A gyermekjogi szakértők arra szólítják fel az Európai Parlament jövőbeli képviselőit, kötelezzék el magukat amellett, hogy a gyermekjogok bajnokai lesznek, és a következő ciklusban előmozdítják és védik a gyermekek jogait.
Véget ért a külpolitikai témák által dominált tavaszi európai uniós csúcstalálkozó, amelyen újabb Oroszország elleni szankcióról is megállapodtak a vezetők, miközben könnyítettek a tüntető gazdák terhein, és zöld utat adtak a bosnyákok és az ukránok uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.
Két állásfoglalást is elfogadott az orosz–ukrán háború kapcsán az Európai Parlament. Az egyikben Alekszej Navalnij haláláról és az orosz ellenzékről volt szó, a másikban pedig Ukrajna támogatásáról. A Fidesz képviselői egyik javaslatot sem támogatták.
Az elmúlt héten már megelőlegezte Ursula von der Leyen Varsóban, most pedig meg is hozta az Európai Bizottság azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően Lengyelország hozzáférhet valamennyi uniós forrásához, mintegy 137 milliárd euróhoz. Az első kifizetés 6,3 milliárd euró lesz.
Egy orosz börtönben február 16-án elhunyt Alekszij Navalnij özvegye, Julija Navalnaja mondott beszédet az Európai Parlamentben. Navalnaja kijelentette, hogy a férjét megölték, sőt, még a halála után is bántalmazták. Hozzátette, Putyin egy szervezett bűnbanda vezetője, nem több.
A Fidesz jelöltjének kampányfőnöke visszautasította Magyar kézfogását.
Azért még folytatják.
A kormánykritikus teológus egyelőre 4:0-ra vezet a kormánymédiával szemben.
Volt, aki arra is rácsodálkozott, hogy Magyarnak van pártja.
