Orbán Brüsszelben: A Bizottság migrációs javaslata nem elég jó

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Bizottság szerdai migrációs javaslata mutat javulást, de még nem elég jó. Ezt azután mondta, hogy az Európai Bizottság elnöke és a V4-ek kormányfői Brüsszelben tárgyaltak. A megbeszélés után egyértelművé vált, hogy a visegrádi országok számára nem elfogadható az új menekültügyi jogszabály.

Babis, Morawiecki, Orbán. Három a négyből (Fotó: MTI)

“Jó vitá”-nak nevezte a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a magyar, a lengyel és a cseh miniszterelnökkel folytatott tárgyalását. Az egy órás megbeszélés után a három miniszterelnök a rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyre egyébként nem kormánypárti médiához tartozó magyar újságírókat nem hívtak meg. Orbán Viktor leszögezte: bár az új migrációs javaslat hangvétele jobb, de nincs áttörés a migrációs politikában. Kijelentette, hogy

hiába nevezik át a kvótarendszert, attól még az marad, és ezért Magyarország ellenzi.

Hozzátette, hogy a Bizottság továbbra is menedzselni akarja a migrációt, nem pedig – ahogy a magyar álláspont mondja – megállítani a migránsokat. Megismételte azt a magyar javaslatot, hogy senkit se engedjenek be az EU területére, aki illegálisan akarja átlépni a határt. Ehelyett Orbán Viktor szerint az Unión kívüli országokban kell menekülttáborokat létesíteni, ahol a menedékkérelmek elbírálása megtörténhet. Utóbbi elképzelést megismételte a cseh és a lengyel miniszterelnök is, vagyis ez alapján úgy tűnik, hogy a visegrádi országok (a szlovák miniszterelnök nem volt itt, de lengyel kollégája képviselte) elutasítják az új migrációs paktumot. Ahogy várható volt, egy nappal az új migrációs csomag bejelentése után a javaslat máris komoly ellenállásba ütközött.

Az Európai Bizottság szóvivője nem akart elárulni részleteket a tárgyalásról. Az Európai Bizottság elnöke a Twitteren arról számolt be, hogy a három kormányfővel az EU költségvetéséről, a koronavírus miatti újjáépítési alapról, klímapolitikáról, migrációról, jogállamiságról és Belarusznak ajánlott gazdasági tervről beszélgettek.

Orbán Viktor Brüsszelben tárgyal

A visegrádi országok vezetői az Európai Bizottság elnökéhez látogattak, akivel migrációról és pénzügyi kérdésekről tárgyalnak.

Morawiecki, Orbán, Von der Leyen, Babis

Nem sokkal csütörtökön délelőtt tíz óra után érkezett az Európai Bizottság központi épületében Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh kormányfő. A szlovák miniszterelnök, Igor Matovic nem tudott jönni, de őt lengyel kollégája képviseli majd. A V4-ek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meghívásának tettek eleget. Lengyelország EU-hoz akkreditált nagykövetségéről származó információk szerint a napirenden az uniós költségvetése, az újjáépítési alap és a szerdán bemutatott új migrációs törvénycsomag szerepel, valamint “egyéb releváns témák”.

A magyar, a cseh és a lengyel lobogók az uniós zászlók mellett az Európai Bizottság központi épülete előtt.

A magyar álláspont ismert ezekről: a kormány nem fogad el semmilyen jogállamisági kikötést költségvetési kérdésekben. Ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt két nappal ezelőtt szintén Brüsszelben, hogy a júliusi megállapodáshoz tartják magukat. Eszerint az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében ki kell dolgozni egy javaslatot, amelyet majd megvitatnak az állam- és kormányfők. A migráció ügyében a magyar kormány továbbra is ahhoz ragaszkodik, hogy az EU-n kívüli gyűjtőtáborokban bírálják el a menekültkérelmeket – ilyet azonban az új bizottsági javaslat nem tartalmaz.

Friss: Brüsszelben bemutatták az új menekültügyi csomagot

A határok megerősítése, a határokon lefolytatott gyors eljárások, a rugalmas szolidaritás és a hatékony és gyors visszafordítások alkotják az Európai Bizottság új menekültügyi jogszabálycsomagjának főbb elemeit. A Migrációs és Menekültügyi Paktummal az a célja a brüsszeli testületnek, hogy az ad hoc megoldások helyett egy állandó rendszert lehessen működtetni.

Már a határokon döntést hoznak. A biztonságos Európa? (Fotó: Európai Parlament)

A dokumentum indoklásában elmondják, hogy közös nevezőre kellett hozni a menedéket, biztonságot kereső emberek érdekeit és a külső határokon lévő országok aggodalmait. Ugyanakkor a patthelyzetet is fel kell oldani, mert a jelenlegi rendszer nem működik, ezt a kihívást az EU az elmúlt öt évben nem tudta megoldani.

“Friss: Brüsszelben bemutatták az új menekültügyi csomagot” bővebben

Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán

A néhány napja teljesen leégett, a görög Leszbosz szigetén található Moria menekülttáborról vitáztak az EP-képviselők csütörtökön. A tábort eredetileg 2500 főre tervezték, de volt olyan időszak, amikor tízszer ennyien lakták rendkívül rossz körülmények között. Múlt héten már “csak” 12.600 migráns volt a területén, akik közül egyébként kétezren már a menekültstátuszt is megkapták, azonban nem volt hova elszállítani őket.

Az égő Moria menekülttábor. Fellángolt a migráns-vita (Fotó: Amnesty International)

A tűzvész után 12 tagállam – közöttük Magyarország – ajánlott fel azonnal segítséget, jelenleg mintegy 5000 ember számára kell fedelet biztosítani. Ennek érdekében egy új, átmeneti sátortábort építenek. Ylva Johansson belügyi biztos a képviselőknek elmondta, hogy tavaly év végén még 50 ezren éltek hasonló menekülttáborokban Európában, most a sikeres áthelyezéseknek köszönhetően csak ennek a fele. Beszélt arról, hogy a moriai táborban élő kísérő nélküli és a beteg gyermekeknek új lehetőséget kíván nyújtani az EU. Ennek jegyében az elmúlt egy hétben 400 gyereket helyeztek el európai családoknál.

A migránsok kétharmadát vissza kell fordítani

A biztos szólt arról is, hogy jelenleg évente körülbelül 140 ezer ember érkezik illegális módon Európába. 2015-ben azonban 2 millió ember lépte át az Unió határait, a legtöbben Szíriából érkeztek. Akkor a kérelmezők 90 százaléka menekültstátuszt kapott, most a migránsok kétharmada nem jogosult erre, vagyis őket vissza kell küldeni származási országukban. Az Európai Bizottság jövő héten mutatja be új menekültügyi és migrációs paktumát, amelyről néhány részletet már megosztott évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

“Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán” bővebben

Merkelnek is odamondott finoman Ursula von der Leyen évértékelő beszédében

A koronavírus-járvány tanulságai alapján felülvizsgálná az egészségügyi kompetenciák megosztását a tagállamok és az Európai Unió között és 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását Ursula von der Leyen, aki a jogállamiság védelmében inkább az uniós pénzügyi érdekek védelmére koncentrálna, mint a demokrácia állapotára.

Ursula von der Leyen az EP első videokonferenciás plenárisán márciusban © European Union 2020 – Source : EP

“Építsünk egy erősebb, egészségesebb Uniót”

– jelenttette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szerdán. A bizottsági elnökök hagyományosan az EP nyári szünetét követő első plenáris ülésén tartják meg az “Unió helyzete” című évértékelő beszédüket, amelyben a következő egy évre vonatkozó terveiket is felvázolják.

Európai egészségügyi reform

A tavaly decemberben hivatalba lépő Von der Leyen első uniós helyzetértékelő beszédének elején a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában lévő egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet, rávilágítva arra is, hogy az elmúlt hat hónapban Európa megértette, mennyire törékeny az a világ, amelyet felépítettünk magunknak. Von der Leyen szerint azonban az európaiak tovább akarnak lépni, és az EU képes lesz a fejlődés élére állni.

Ehhez első lépésként a járvány tanulságait levonva meg kell reformálni az európai egészségügyi rendszert az alábbi tervek mentén:

  • több forrást biztosítani az új európai egészségügyi programra,
  • létrehozni egy európai biogyógyászati kutatóközpontot,
  • stratégiai készleteket alakítani gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből,
  • felülvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az EU átvegyen bizonyos elemeket az eddig kizárólagos tagállami kompetenciának számító egészségügyből.

Ehhez pedig Von der Leyen szerint minél hamarabb el kell fogadni a 2021-27-es uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapot, hogy az EU hatékonyan tehessen a koronavírus-járvány pusztító gazdasági következményei ellen.

Klímavédelem, európai minimálbér

A következő egy évben a Bizottság egy európai minimálbér-keretrendrendszert szeretne elfogadtatni, amely kötelező minimálbér vagy kollektív alkuk segítségével garantálná a munkavállalók védelmét.

Emellett a Bizottság egy új ipari stratégiát is be fog mutatni hamarosan, illetve a schengeni rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseit is ismerteti majd.

A Bizottság elnöke beszédében azt is javasolta, hogy az EU az ambíciózus klímavédelmi terveivel összhangban

2030-ig 55 százalékkal csökkentse az EU a károsanyag-kibocsátását

a korábban kitűzött 40 százalékos cél helyett annak érdekében, hogy 2050-re valóban klímasemlegesség válhasson a kontinens.

Jogállamiság, emberi jogok, uniós költségvetés

“Az európai értékek nem eladóak” – mondta Von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy mekkora szükség van a jogállamiság védelmére, és azt ígérte, hogy az EU ki fog állni a sajtószabadság és az igazságügy függetlensége érdekében, illetve nem fogja engedni az aranyvízumok árusítását. Konkrétum lépéseket azonban nem említett.

A következő uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági kritériumrendszerre utalva Von der Leyen azt is határozottan kijelentette, hogy a Bizottság meg fogja óvni az uniós költségvetést a csalástól és a korrupciótól. Nem tért ki azonban arra, hogy a jogállamiság állapotának általános romlása is elindíthatná az uniós források felfüggesztését. Ez azt is jelenheti, hogy a magyar és lengyel kormányok szűken értelmezett kritériumrendszere fog végül érvényesülni a 2021-27-es költségvetésben.

A bizonyos lengyel településeken bevezetett “LMBTQ-mentes zónákról” pedig kijelentette, hogy “nincs helyük az Unióban”. A Bizottság pedig a következő évben egy új jogszabály-csomagot fog kezdeményezni a kirekesztő gyűlöletbeszéd ellen, és megerősíti az LMBTQ közösség jogainak védelmét. “Önmagadnak lenni nem ideológia, hanem identitás kérdése,” – mondta.

Migráció, külpolitika

Von der Leyen európai segítséget ígért a görög hatóságoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban újjáépíthessék a leégett leszboszi menekülttábor és hatékonyabban vihessék a menekültügyi eljárásokat.

“De ha az EU képes lépni, akkor minden tagállamtól elvárjuk ezt”

– mondta a menekültügyi és migrációs reformcsomaggal kapcsolatban, amelyet egy hét múlva fog a Bizottság nyilvánosságra hozni. A javaslatról Von der Leyen egyelőre annyit árult el, komolyan meg fogja húzni a határokat aközött, hogy ki kaphat menedéket az EU-ban és ki nem. Azt azonban nem engedi meg senkinek, hogy mérlegelje, ki kell-e menteni a tengerből egy fuldoklót vagy sem, az ugyanis erkölcsi és jogi kötelesség.

Von der Leyen az uniós külpolitikai döntéshozatal reformját is szorgalmazta:

azt szeretnék elérni, hogy legalább az emberi jogsértésekkel kapcsolatban bevezetett szankcióknál az uniós külügyminiszterek minősített többséggel szavazhassanak, elkerülve azt, hogy egyetlen vétó megakassza a határozott uniós fellépést.

A Bizottság német elnöke a saját kormányának is üzent a megmérgezett orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij ügyével összefüggésben, mikor arról beszélt, hogy az orosz kormány szisztematikusan veti be a novicsok idegmérget az ellenségei ellen – és “ezen a mintán egyetlen gázvezeték sem változtat.” Ezzel az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetékre utalt, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt időszakban.

Főként az USA külpolitikájára utalva Von der Leyen azt is megemlítette, hogy egy országok “kihátrálnak a nemzetközi intézmények támogatása mögül vagy túszul ejtik azokat”, így meggyőződése, hogy az EU-nak kell a multilaterális intézmények – főként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – reformjának élére állnia.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Különalkuk segítik a kínai cégek EU-s terjeszkedését

Az Európai Számvevőszék készített egy áttekintést arról, hogy az államilag támogatott kínai cégek hogyan növelik befolyásukat az európai piacon. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a kínai törekvésekkel szemben az EU-nak egységesen kellene fellépnie, nem pedig különalkukkal hozzásegíteni Kínát pozíciói erősítéséhez.

Magas rangú kínai delegáció Brüsszelben, jobbról a második Hszi Csin-ping elnök. Európa kiemelt kínai célpont. (Fotó: Európai Bizottság)

Kína az 1980-as évek óta globális gazdasággá nőtt, és tulajdonképpen töretlenül halad tovább a növekedési pályán. A részesedése a globális bruttó hazai termékből (GDP) kevesebb, mint 3 százalékról 16 százalékra nőtt 1980 és 2018 között.

“Különalkuk segítik a kínai cégek EU-s terjeszkedését” bővebben

Egységesítené az utazási korlátozásokat az Európai Bizottság

Check-in a toulouse-i reptéren © Európai Unió 2011 – EP

Egységesítsék a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozásokat, a kiszámíthatóság és átláthatóság jegyében, javasolja az Európai Bizottság. A pénteken közzétett javaslat egy egységes kritérium- és színkódrendszert ajánl az európai államok figyelmébe, ahhoz, hogy megállapítsák, mely országokba és milyen feltételek szerint szabad utazni. A tervezet emellett a tesztelési- és karanténszabályokat is harmonizálná.

“Egységesítené az utazási korlátozásokat az Európai Bizottság” bővebben

A cigányellenesség megszüntetése az EP célja

Nagy többséggel (52 szavazattal 9 ellenében, 5 tartózkodás mellett) fogadta el az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásáról szóló jelentést. Az EP-képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy javasoljon egy európai jogszabályt, ami erősítheti a társadalmi befogadást.

Illegális roma tábor Franciaországban. Cél a kirekesztettség megszüntetése (Fotó: Európai Parlament)

A parlamenti bizottság álláspontja szerint kötelező célkitűzéseket kell megfogalmazni az uniós országoknak, hogy előmozdítsák a társadalmi befogadást. Azt is kimondták, hogy kártalanítani kellene azokat, akik kényszersterilizálást szenvedtek el. Be kell fejezni a roma diákok iskolai szegregációját, és felhívják a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány súlyosbítja a diszkriminációt és a marginalizálódást.

“A cigányellenesség megszüntetése az EP célja” bővebben

Gyorshír: A szelektív határzár miatt az Európai Bizottság a magyar kormányhoz fordult

Orbán Viktor a bledi stratégiai fórumon. Három ország kapott kivételt. (Fotó: MTI)

A szeptember elsejétől érvényes magyar határzár miatt küldött levelet két uniós biztos a magyar kormánynak – jelentették be az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatója legelején. Ylva Johansson belügyi és Didier Reyners igazságügyi biztos aggodalmát fejezte ki a magyar döntés miatt. Felhívták a magyar kormány figyelmét a schengeni térség integritásának fontosságára és arra, hogy az uniós szabályok értelmében a határokon bevezetett korlátozó intézkedéseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. Az egyik ilyen diszkrimináció lehet, ha valaki nemzetisége vagy állampolgársága miatt szenved hátrányt egy tagállami döntés nyomán. Márpedig azzal, hogy Magyarország először csak a cseh, néhány órával később pedig a szlovák és a lengyel polgároknak is – feltételekkel – megengedte a belépést, állampolgárságtól tette függővé az unión belüli szabad mozgást, más szóval, állampolgárság alapján fosztotta meg ettől 23 másik ország polgárát. Az Európai Bizottság ilyen esetekben mérlegeli az ügy körülményeit, felveszi a kapcsolatot az érintett állam hatóságaival, és ha úgy dönt, kötelezettségszegési eljárást is indíthat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !