Hiába kérte Cihanouszkaja, az uniós külügyminiszterek nem szabtak ki szankciókat a Lukasenka-rezsim ellen

Ciprus vétója miatt az uniós külügyminiszterek nem tudtak szankciókat kivetni a választási csalás és erőszak miatt a belarusz rezsimre. A Brüsszelbe látogató ellenzéki vezér Szvetlana Cihanouszkaja továbbra is az EU segítségét kéri.

Szvetlana Cihanouszkaja az Európai Parlamentben – © European Union 2020 – Source : EP

Továbbra sem vezet be az Európai Unió szankciókat azon magas rangú fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelőssé tehetőek az elcsalt elnökválasztás és tüntetők elleni brutális fellépés miatt.

“Hiába kérte Cihanouszkaja, az uniós külügyminiszterek nem szabtak ki szankciókat a Lukasenka-rezsim ellen” bővebben

Fordulópontot ígérnek az EU és Törökország kapcsolatában

Az uniós külügyminiszterek és az európai állam- és kormányfők is Törökország és az EU kapcsolatáról tárgyalnak a héten. A földközi-tengeri földgázkincs miatt kialakult görög-török viszály hátterében az uniós külpolitikai döntéshozatal ellentmondásossága és egy tágabb közel-keleti konfliktus húzódik meg, miközben Erdoğan kezében továbbra is ott van a 4 millió menekült ütőkártyája.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter meghallgatása az EP külügyi bizottságában 2020. szeptember 10-én © European Union 2020 – Source : EP

Az elkövetkezendő hét vízválasztó lehet az Európai Unió és Törökország kapcsolatában Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szerint. Hétfőn a európai külügyminiszterek tárgyalnak a görög, ciprusi és török kormány között a Földközi-tengeren kialakult konfliktusról. A tanácsülés pedig előkészíti az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóját, amit eredetileg a kis híján katonai összecsapásig fokozódó indulatok lecsillapítására hívott össze az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Ciprus és Görögország szankciókat szeretne bevezetni Törökország ellen, amelyet eddig Franciaország is támogatott. Az EU és az uniós tagjelelölt, NATO-szövetséges Törökország kapcsolata azonban sokkal bonyolultabb annál, hogy súlyos következmények nélkül lehetne a kereskedelmet korlátozó vagy magas rangú török tisztviselőket sújtó intézkedéseket kiszabni. Ezzel a tagállamok többsége – élükön az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó német kormánnyal – tisztában is van.

“Fordulópontot ígérnek az EU és Törökország kapcsolatában” bővebben