Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben

Sem a hetes cikk szerinti eljárással, sem pedig az uniós költségvetéshez kötött jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban nem közeledett egymáshoz az uniós tagállamok álláspontja az EU-ügyi miniszterek keddi tanácsülésén. Utóbbi nagy probléma, mivel legkésőbb októberben el kellene fogadni az új költségvetést.

Varga Judit igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának januári ülésén. (Forrás: Európai Unió Tanácsa)

Michael Roth német Európa-ügyi államtitkár arról beszélt a találkozót követő sajtótájékoztatón, hogy a lengyel és magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást folytatódni fog, mivel a lezáráshoz szükséges feltételek nem teljesültek. Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar újságíróknak viszont hangsúlyozta: az ügyet minél hamarabb szavazásra kellene bocsátani és lezárni.

“Folytatódik az EU-s szankciós eljárás Magyarországgal szemben” bővebben

A menekültügy visszatér: most vagy soha!

Nem lesznek EU-n kívüli menekülttáborok és a szolidaritás sem lesz végtelenül rugalmas, ellenben sokkal nagyobb figyelmet fordít az unió a jogosulatlanul a területén tartózkodók visszaküldésére. Megtudtunk néhány fontos részletet a régi-új menekültügyi és migrációs jogszabályról.

Migránsok hajója Lampedusa szigetén. Révbe érnek? (Fotó: Európai Bizottság)

Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozza az új menekültügyi és migrációs csomagját. Nem ez lesz a Von der Leyen-bizottság legfontosabb jogalkotási kezdeményezése, de amennyiben sikerül végigvinni a folyamatot, akkor a legnagyobb politikai teljesítményként kell értékelni. A 2015-ös menekültválság nem csak konkrét kerítések felhúzásával járt, hanem a tagállamok között is falat emelt a téma eltérő megközelítése miatt. A vita pedig sok esetben már nem is az eredeti probléma körül forgott, hanem ideológiák és hitek ütközésévé változott.

A Von der Leyen-terv

Ursula von der Leyen szeptember 16-án mondta el évértékelő és programhirdető State of the Union beszédét. Amit a menekültkérdés kapcsán elmondott, az egyelőre – körülbelül szerda délig – a hivatalosan ismerhető bizottsági hozzáállás.

“Emberközeli és emberséges megközelítést fogunk alkalmazni. A tengeri életmentés számunkra nem lehetőség, hanem kötelesség. A jogi és erkölcsi kötelezettségeiket teljesítő, vagy a migrációnak fokozottan kitett országok számára pedig biztosítanunk kell, hogy támaszra leljenek az Európai Uniónk egésze által tanúsított szolidaritásban.”

“A menekültügy visszatér: most vagy soha!” bővebben

Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből

Patthelyzet alakult ki az uniós költségvetési tárgyalásokban és a hetes cikkes eljárásokban is a magyar és a lengyel kormány nyomásgyakorlása miatt. A 2021-27-es költségvetés jogállamisági feltételei a felismerhetetlenségig hígulhatnak a kompromisszum jegyében, a hetes cikk szerinti eljárás pedig tovább húzódhat – tudta meg az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

Legkésőbb október elején véglegesíteni kellene 2021-27-es uniós büdzséről és a gazdasági helyreállítási alapról szóló megállapodást. Arról azonban, hogy pontosan milyen jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat, még csak el sem kezdődtek a tárgyalások az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő EU-s Tanács között. A jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban sem lehet érdemi előrelépésre számítani: nem szüntetik meg a procedúrát, mert az Magyarország és Lengyelország győzelmét jelentené, és arra is kevés esély van, hogy szavazásra kerülne a sor az ügyekben a tagállamok között – értesült az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

A diplomata megerősítette a magyar kormányzati forrásokra hivatkozó Politico hírportál információit, miszerint a magyar kormány szeptember elején egyértelművé tette: az Országgyűlés megvétózza a 2021-27-es uniós büdzsét és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételrendszerhez kötik.

A magyar ultimátum miatt a nemzeti kormányok egyelőre nem tudták kialakítani azt a közös álláspontot, amelyet az Európai Parlament felé képviselnének a tárgyalások során a jogállamisági feltételrendszerről – mondta forrásunk.

“Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből” bővebben

A Fidesz aggódik a török jogállamiság miatt, de a lengyellel nincs gondja

A Fidesz európai parlamenti képviselői egyetértettek abban, hogy Fehéroroszországban súlyos törvénytelenségek történtek és a többséghez hasonlóan ők sem tekintik Lukasenkát elnöknek. Abban is egyetértettek a magyar kormánypárt képviselői, hogy a Navalnij-ügy miatt vizsgálatra és az Oroszország elleni szankciók megerősítésére van szükség. Ugyanakkor a Lengyelországot elmarasztaló – egyébként nagy többséggel elfogadott – határozatot elutasították a Fidesz politikusai. Viszont azzal is egyetértettek, hogy bajban van a jogállam Törökországban.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezik az EU-csúcsra idén júliusban. Vörös posztó (Fotó: Európai Tanács)

Az “úgynevezett elnökválasztás”

Az Európai Parlament az 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elutasítja az idén augusztus 9-i belaruszi „úgynevezett elnökválasztás” eredményét, mivel a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. A Parlament a jelenlegi elnököt, Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének.

“A Fidesz aggódik a török jogállamiság miatt, de a lengyellel nincs gondja” bővebben

Merkelnek is odamondott finoman Ursula von der Leyen évértékelő beszédében

A koronavírus-járvány tanulságai alapján felülvizsgálná az egészségügyi kompetenciák megosztását a tagállamok és az Európai Unió között és 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását Ursula von der Leyen, aki a jogállamiság védelmében inkább az uniós pénzügyi érdekek védelmére koncentrálna, mint a demokrácia állapotára.

Ursula von der Leyen az EP első videokonferenciás plenárisán márciusban © European Union 2020 – Source : EP

“Építsünk egy erősebb, egészségesebb Uniót”

– jelenttette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szerdán. A bizottsági elnökök hagyományosan az EP nyári szünetét követő első plenáris ülésén tartják meg az “Unió helyzete” című évértékelő beszédüket, amelyben a következő egy évre vonatkozó terveiket is felvázolják.

Európai egészségügyi reform

A tavaly decemberben hivatalba lépő Von der Leyen első uniós helyzetértékelő beszédének elején a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában lévő egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet, rávilágítva arra is, hogy az elmúlt hat hónapban Európa megértette, mennyire törékeny az a világ, amelyet felépítettünk magunknak. Von der Leyen szerint azonban az európaiak tovább akarnak lépni, és az EU képes lesz a fejlődés élére állni.

Ehhez első lépésként a járvány tanulságait levonva meg kell reformálni az európai egészségügyi rendszert az alábbi tervek mentén:

  • több forrást biztosítani az új európai egészségügyi programra,
  • létrehozni egy európai biogyógyászati kutatóközpontot,
  • stratégiai készleteket alakítani gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből,
  • felülvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az EU átvegyen bizonyos elemeket az eddig kizárólagos tagállami kompetenciának számító egészségügyből.

Ehhez pedig Von der Leyen szerint minél hamarabb el kell fogadni a 2021-27-es uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapot, hogy az EU hatékonyan tehessen a koronavírus-járvány pusztító gazdasági következményei ellen.

Klímavédelem, európai minimálbér

A következő egy évben a Bizottság egy európai minimálbér-keretrendrendszert szeretne elfogadtatni, amely kötelező minimálbér vagy kollektív alkuk segítségével garantálná a munkavállalók védelmét.

Emellett a Bizottság egy új ipari stratégiát is be fog mutatni hamarosan, illetve a schengeni rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseit is ismerteti majd.

A Bizottság elnöke beszédében azt is javasolta, hogy az EU az ambíciózus klímavédelmi terveivel összhangban

2030-ig 55 százalékkal csökkentse az EU a károsanyag-kibocsátását

a korábban kitűzött 40 százalékos cél helyett annak érdekében, hogy 2050-re valóban klímasemlegesség válhasson a kontinens.

Jogállamiság, emberi jogok, uniós költségvetés

“Az európai értékek nem eladóak” – mondta Von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy mekkora szükség van a jogállamiság védelmére, és azt ígérte, hogy az EU ki fog állni a sajtószabadság és az igazságügy függetlensége érdekében, illetve nem fogja engedni az aranyvízumok árusítását. Konkrétum lépéseket azonban nem említett.

A következő uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági kritériumrendszerre utalva Von der Leyen azt is határozottan kijelentette, hogy a Bizottság meg fogja óvni az uniós költségvetést a csalástól és a korrupciótól. Nem tért ki azonban arra, hogy a jogállamiság állapotának általános romlása is elindíthatná az uniós források felfüggesztését. Ez azt is jelenheti, hogy a magyar és lengyel kormányok szűken értelmezett kritériumrendszere fog végül érvényesülni a 2021-27-es költségvetésben.

A bizonyos lengyel településeken bevezetett “LMBTQ-mentes zónákról” pedig kijelentette, hogy “nincs helyük az Unióban”. A Bizottság pedig a következő évben egy új jogszabály-csomagot fog kezdeményezni a kirekesztő gyűlöletbeszéd ellen, és megerősíti az LMBTQ közösség jogainak védelmét. “Önmagadnak lenni nem ideológia, hanem identitás kérdése,” – mondta.

Migráció, külpolitika

Von der Leyen európai segítséget ígért a görög hatóságoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban újjáépíthessék a leégett leszboszi menekülttábor és hatékonyabban vihessék a menekültügyi eljárásokat.

“De ha az EU képes lépni, akkor minden tagállamtól elvárjuk ezt”

– mondta a menekültügyi és migrációs reformcsomaggal kapcsolatban, amelyet egy hét múlva fog a Bizottság nyilvánosságra hozni. A javaslatról Von der Leyen egyelőre annyit árult el, komolyan meg fogja húzni a határokat aközött, hogy ki kaphat menedéket az EU-ban és ki nem. Azt azonban nem engedi meg senkinek, hogy mérlegelje, ki kell-e menteni a tengerből egy fuldoklót vagy sem, az ugyanis erkölcsi és jogi kötelesség.

Von der Leyen az uniós külpolitikai döntéshozatal reformját is szorgalmazta:

azt szeretnék elérni, hogy legalább az emberi jogsértésekkel kapcsolatban bevezetett szankcióknál az uniós külügyminiszterek minősített többséggel szavazhassanak, elkerülve azt, hogy egyetlen vétó megakassza a határozott uniós fellépést.

A Bizottság német elnöke a saját kormányának is üzent a megmérgezett orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij ügyével összefüggésben, mikor arról beszélt, hogy az orosz kormány szisztematikusan veti be a novicsok idegmérget az ellenségei ellen – és “ezen a mintán egyetlen gázvezeték sem változtat.” Ezzel az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetékre utalt, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt időszakban.

Főként az USA külpolitikájára utalva Von der Leyen azt is megemlítette, hogy egy országok “kihátrálnak a nemzetközi intézmények támogatása mögül vagy túszul ejtik azokat”, így meggyőződése, hogy az EU-nak kell a multilaterális intézmények – főként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – reformjának élére állnia.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz

Az EU lelkiismereteként működik az Európai Parlament a külpolitikában, ha az autoriter rezsimekről van szó – állítja a Political Capital friss tanulmánya. Az írás magyar EP-képviselők munkáját is elemzi: a Fidesz EP-delegációja az esetek többségében az Európai Néppárt fősodrával szavaz, nem pedig a magyar kormány álláspontja szerint. Oroszország egyik legnagyobb kritikusa pedig a jobbikos Gyöngyösi Márton, rácáfolva a párt korábbi irányvonalára.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kreml-ben 2018 júliusában. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az autoriter országok – különösen Oroszország és Kína – sokkal nehezebben tudják az uniós intézményeket befolyásolni, mint a nemzeti kormányokat – állapítja meg a Political Capital budapesti elemzőintézet nemrég publikált tanulmánya. Az elemzés szerint az illiberális rezsimek az Európai Parlamentre képesek a legkisebb nyomást gyakorolni.

A testület ugyanis az uniós külpolitika lelkiismereteként működik: míg az Európai Unió Tanácsában egyetlen külügyminiszter vétója is elég ahhoz, hogy például egy Oroszországot elítélő határozatot megakasszanak (és ezzel Magyarország, Szlovákia, Görögország vagy Olaszország élni is szokott), az EP-ben rendre megvan a többség olyan állásfoglalások mellett, amely határozottan védelmükbe veszik az EU alapértékeit. A döntések jogi-politikai súlya természetesen nem azonos, hiszen az EP-határozatok a külpolitikában az esetek többségében csak véleménynek számítanak, szemben a miniszterek valódi következményekkel járó határozataival.

“Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz” bővebben

Új javaslat készül az uniós intézmények között az európai értékek védelmére

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) készül egy javaslat, amelyet aztán a parlament plenáris ülése elé terjesztenek. A javaslat egy megállapodást készít elő a három fő uniós intézmény, az Európai Parlament, az tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság között az uniós értékek védelméről. Kérdés, hogy a tagállamok kormányai bevállalják-e.

“Új javaslat készül az uniós intézmények között az európai értékek védelmére” bővebben

Jogállamiságtól brexiten át a nagyon sok pénzig – őszi politikai előrejelzés

EU-csúcs júliusban. Távolságot tartottak (fotó: Európai Tanács)

Csapkodnak a hullámok az európai politika környékén, az előttünk álló hónapokban egymást fogják érni a konfliktusos és még meg nem oldott témák, ugyanakkor az idő a legtöbb esetben nagyon sürget. Sőt, ki lehet jelenteni, hogy a jogalkotásért felelős szereplők: a tagállamok, az Európai Bizottság és a Parlament nagyon nehezen behozható késedelemben van, ráadásul alapvető ügyekben.

“Jogállamiságtól brexiten át a nagyon sok pénzig – őszi politikai előrejelzés” bővebben