A jogállamiság nem vész el, csak átalakul

Formálódik az uniós jogállamisági mechanizmus, amely már nem általános demokrácia-értékelésről szól, hanem “a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás” védelméről. A javaslat olyannak tűnik, amit az Orbán-kormány is elfogadhat.

Mette Henriksen dán és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a júliusi EU-csúcson. Könyökpuszi (Fotó: Európai Tanács)

Az európai állam- és kormányfők július végén megállapodtak az unió következő hét éves költségvetésének és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapnak a kereteiben. Ezt követően kezdődtek meg az intézményközi egyeztetések a Parlament, a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság küldöttségének részvételével.

“A jogállamiság nem vész el, csak átalakul” bővebben

A menekültügy visszatér: most vagy soha!

Nem lesznek EU-n kívüli menekülttáborok és a szolidaritás sem lesz végtelenül rugalmas, ellenben sokkal nagyobb figyelmet fordít az unió a jogosulatlanul a területén tartózkodók visszaküldésére. Megtudtunk néhány fontos részletet a régi-új menekültügyi és migrációs jogszabályról.

Migránsok hajója Lampedusa szigetén. Révbe érnek? (Fotó: Európai Bizottság)

Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozza az új menekültügyi és migrációs csomagját. Nem ez lesz a Von der Leyen-bizottság legfontosabb jogalkotási kezdeményezése, de amennyiben sikerül végigvinni a folyamatot, akkor a legnagyobb politikai teljesítményként kell értékelni. A 2015-ös menekültválság nem csak konkrét kerítések felhúzásával járt, hanem a tagállamok között is falat emelt a téma eltérő megközelítése miatt. A vita pedig sok esetben már nem is az eredeti probléma körül forgott, hanem ideológiák és hitek ütközésévé változott.

A Von der Leyen-terv

Ursula von der Leyen szeptember 16-án mondta el évértékelő és programhirdető State of the Union beszédét. Amit a menekültkérdés kapcsán elmondott, az egyelőre – körülbelül szerda délig – a hivatalosan ismerhető bizottsági hozzáállás.

“Emberközeli és emberséges megközelítést fogunk alkalmazni. A tengeri életmentés számunkra nem lehetőség, hanem kötelesség. A jogi és erkölcsi kötelezettségeiket teljesítő, vagy a migrációnak fokozottan kitett országok számára pedig biztosítanunk kell, hogy támaszra leljenek az Európai Uniónk egésze által tanúsított szolidaritásban.”

“A menekültügy visszatér: most vagy soha!” bővebben

Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán

A néhány napja teljesen leégett, a görög Leszbosz szigetén található Moria menekülttáborról vitáztak az EP-képviselők csütörtökön. A tábort eredetileg 2500 főre tervezték, de volt olyan időszak, amikor tízszer ennyien lakták rendkívül rossz körülmények között. Múlt héten már “csak” 12.600 migráns volt a területén, akik közül egyébként kétezren már a menekültstátuszt is megkapták, azonban nem volt hova elszállítani őket.

Az égő Moria menekülttábor. Fellángolt a migráns-vita (Fotó: Amnesty International)

A tűzvész után 12 tagállam – közöttük Magyarország – ajánlott fel azonnal segítséget, jelenleg mintegy 5000 ember számára kell fedelet biztosítani. Ennek érdekében egy új, átmeneti sátortábort építenek. Ylva Johansson belügyi biztos a képviselőknek elmondta, hogy tavaly év végén még 50 ezren éltek hasonló menekülttáborokban Európában, most a sikeres áthelyezéseknek köszönhetően csak ennek a fele. Beszélt arról, hogy a moriai táborban élő kísérő nélküli és a beteg gyermekeknek új lehetőséget kíván nyújtani az EU. Ennek jegyében az elmúlt egy hétben 400 gyereket helyeztek el európai családoknál.

A migránsok kétharmadát vissza kell fordítani

A biztos szólt arról is, hogy jelenleg évente körülbelül 140 ezer ember érkezik illegális módon Európába. 2015-ben azonban 2 millió ember lépte át az Unió határait, a legtöbben Szíriából érkeztek. Akkor a kérelmezők 90 százaléka menekültstátuszt kapott, most a migránsok kétharmada nem jogosult erre, vagyis őket vissza kell küldeni származási országukban. Az Európai Bizottság jövő héten mutatja be új menekültügyi és migrációs paktumát, amelyről néhány részletet már megosztott évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

“Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán” bővebben

Kétségbeesett nyilatkozatot tett az EP elnöke a brexitről

Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, egyre távolabb kerülünk a rendezett brexit lehetőségétől. Valamivel több mint két hete, az előző tárgyalási fordulót követően beszámoltunk arról, hogy milyen területeken hiányzik még a megegyezés. A felek akkor az egész hetes tárgyalássorozat után mondták azt, hogy bizonyos ügyekben áthidalhatatlanok a szakadékok. A közös nevező hiányáért pedig egymást okolja az uniós és a brit tárgyalódelegáció. A soron következő, nyolcadik tárgyalási forduló kedden kezdődött és péntekig tart. A kommunikációban annyi változás történt, hogy most a tárgyalások előtt megkondultak a vészharangok.

A tárgyalások nyolcadik hetében járunk. Ketyeg az óra (Fotó. Európai Parlament)

Kétségbeesett nyilatkozatot tett az Európai Parlament elnöke, miután találkozott az EU-s brexit-főtárgyalóval. David Sassoli azt mondta:

„Az idő nem nekünk dolgozik, és őszintén szólva mélységesen aggódom, tekintettel arra, hogy a tárgyalásoknak a kései szakaszában sincs előrelépés. Az EU tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverenitását. Elvárjuk, hogy az Egyesült Királyság tartsa tiszteletben alapelveinket, amelyek már a kezdetektől fogva nyilvánalóak és egyértelműek.”

“Kétségbeesett nyilatkozatot tett az EP elnöke a brexitről” bővebben

Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz

Az EU lelkiismereteként működik az Európai Parlament a külpolitikában, ha az autoriter rezsimekről van szó – állítja a Political Capital friss tanulmánya. Az írás magyar EP-képviselők munkáját is elemzi: a Fidesz EP-delegációja az esetek többségében az Európai Néppárt fősodrával szavaz, nem pedig a magyar kormány álláspontja szerint. Oroszország egyik legnagyobb kritikusa pedig a jobbikos Gyöngyösi Márton, rácáfolva a párt korábbi irányvonalára.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kreml-ben 2018 júliusában. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az autoriter országok – különösen Oroszország és Kína – sokkal nehezebben tudják az uniós intézményeket befolyásolni, mint a nemzeti kormányokat – állapítja meg a Political Capital budapesti elemzőintézet nemrég publikált tanulmánya. Az elemzés szerint az illiberális rezsimek az Európai Parlamentre képesek a legkisebb nyomást gyakorolni.

A testület ugyanis az uniós külpolitika lelkiismereteként működik: míg az Európai Unió Tanácsában egyetlen külügyminiszter vétója is elég ahhoz, hogy például egy Oroszországot elítélő határozatot megakasszanak (és ezzel Magyarország, Szlovákia, Görögország vagy Olaszország élni is szokott), az EP-ben rendre megvan a többség olyan állásfoglalások mellett, amely határozottan védelmükbe veszik az EU alapértékeit. A döntések jogi-politikai súlya természetesen nem azonos, hiszen az EP-határozatok a külpolitikában az esetek többségében csak véleménynek számítanak, szemben a miniszterek valódi következményekkel járó határozataival.

“Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz” bővebben

Magyar kormány: Az EU és 79 ország közötti szerződés az új migrációs veszélyforrás

Június végén, a ciprusi külügyminiszterrel folyatott tárgyalása után (amelyről a téma fontosságát jól szemléltetve a kormányzati koronavirus.gov.hu is beszámolt) Szijjártó Péter azt mondta:

„Brüsszel újabb kísérletet tesz a migráció legalizálására, arra, hogy újabb migránsokat engedjen be Európába, de mi ezt a lehető leghatározottabban ellenezzük.”

A külügyminiszter ezt a Cotonoui Megállapodással kapcsolatban jelentette ki, szerinte most azokon az európaiakon kell segíteni, akik a koronavírus miatt az utóbbi hónapokban elveszítették munkájukat. Hozzátette: az újabb bevándorlók érkezése felborítaná a munkaerőpiaci folyamatokat, ami ellentétes az európai emberek érdekeivel.

“Magyar kormány: Az EU és 79 ország közötti szerződés az új migrációs veszélyforrás” bővebben