Kétségbeesett nyilatkozatot tett az EP elnöke a brexitről

Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, egyre távolabb kerülünk a rendezett brexit lehetőségétől. Valamivel több mint két hete, az előző tárgyalási fordulót követően beszámoltunk arról, hogy milyen területeken hiányzik még a megegyezés. A felek akkor az egész hetes tárgyalássorozat után mondták azt, hogy bizonyos ügyekben áthidalhatatlanok a szakadékok. A közös nevező hiányáért pedig egymást okolja az uniós és a brit tárgyalódelegáció. A soron következő, nyolcadik tárgyalási forduló kedden kezdődött és péntekig tart. A kommunikációban annyi változás történt, hogy most a tárgyalások előtt megkondultak a vészharangok.

A tárgyalások nyolcadik hetében járunk. Ketyeg az óra (Fotó. Európai Parlament)

Kétségbeesett nyilatkozatot tett az Európai Parlament elnöke, miután találkozott az EU-s brexit-főtárgyalóval. David Sassoli azt mondta:

„Az idő nem nekünk dolgozik, és őszintén szólva mélységesen aggódom, tekintettel arra, hogy a tárgyalásoknak a kései szakaszában sincs előrelépés. Az EU tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverenitását. Elvárjuk, hogy az Egyesült Királyság tartsa tiszteletben alapelveinket, amelyek már a kezdetektől fogva nyilvánalóak és egyértelműek.”

“Kétségbeesett nyilatkozatot tett az EP elnöke a brexitről” bővebben

Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz

Az EU lelkiismereteként működik az Európai Parlament a külpolitikában, ha az autoriter rezsimekről van szó – állítja a Political Capital friss tanulmánya. Az írás magyar EP-képviselők munkáját is elemzi: a Fidesz EP-delegációja az esetek többségében az Európai Néppárt fősodrával szavaz, nem pedig a magyar kormány álláspontja szerint. Oroszország egyik legnagyobb kritikusa pedig a jobbikos Gyöngyösi Márton, rácáfolva a párt korábbi irányvonalára.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kreml-ben 2018 júliusában. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az autoriter országok – különösen Oroszország és Kína – sokkal nehezebben tudják az uniós intézményeket befolyásolni, mint a nemzeti kormányokat – állapítja meg a Political Capital budapesti elemzőintézet nemrég publikált tanulmánya. Az elemzés szerint az illiberális rezsimek az Európai Parlamentre képesek a legkisebb nyomást gyakorolni.

A testület ugyanis az uniós külpolitika lelkiismereteként működik: míg az Európai Unió Tanácsában egyetlen külügyminiszter vétója is elég ahhoz, hogy például egy Oroszországot elítélő határozatot megakasszanak (és ezzel Magyarország, Szlovákia, Görögország vagy Olaszország élni is szokott), az EP-ben rendre megvan a többség olyan állásfoglalások mellett, amely határozottan védelmükbe veszik az EU alapértékeit. A döntések jogi-politikai súlya természetesen nem azonos, hiszen az EP-határozatok a külpolitikában az esetek többségében csak véleménynek számítanak, szemben a miniszterek valódi következményekkel járó határozataival.

“Van, ahol a Fidesz is Kína és Oroszország ellen szavaz” bővebben

Magyar kormány: Az EU és 79 ország közötti szerződés az új migrációs veszélyforrás

Június végén, a ciprusi külügyminiszterrel folyatott tárgyalása után (amelyről a téma fontosságát jól szemléltetve a kormányzati koronavirus.gov.hu is beszámolt) Szijjártó Péter azt mondta:

„Brüsszel újabb kísérletet tesz a migráció legalizálására, arra, hogy újabb migránsokat engedjen be Európába, de mi ezt a lehető leghatározottabban ellenezzük.”

A külügyminiszter ezt a Cotonoui Megállapodással kapcsolatban jelentette ki, szerinte most azokon az európaiakon kell segíteni, akik a koronavírus miatt az utóbbi hónapokban elveszítették munkájukat. Hozzátette: az újabb bevándorlók érkezése felborítaná a munkaerőpiaci folyamatokat, ami ellentétes az európai emberek érdekeivel.

“Magyar kormány: Az EU és 79 ország közötti szerződés az új migrációs veszélyforrás” bővebben