Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből

Patthelyzet alakult ki az uniós költségvetési tárgyalásokban és a hetes cikkes eljárásokban is a magyar és a lengyel kormány nyomásgyakorlása miatt. A 2021-27-es költségvetés jogállamisági feltételei a felismerhetetlenségig hígulhatnak a kompromisszum jegyében, a hetes cikk szerinti eljárás pedig tovább húzódhat – tudta meg az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

Legkésőbb október elején véglegesíteni kellene 2021-27-es uniós büdzséről és a gazdasági helyreállítási alapról szóló megállapodást. Arról azonban, hogy pontosan milyen jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat, még csak el sem kezdődtek a tárgyalások az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő EU-s Tanács között. A jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban sem lehet érdemi előrelépésre számítani: nem szüntetik meg a procedúrát, mert az Magyarország és Lengyelország győzelmét jelentené, és arra is kevés esély van, hogy szavazásra kerülne a sor az ügyekben a tagállamok között – értesült az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

A diplomata megerősítette a magyar kormányzati forrásokra hivatkozó Politico hírportál információit, miszerint a magyar kormány szeptember elején egyértelművé tette: az Országgyűlés megvétózza a 2021-27-es uniós büdzsét és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételrendszerhez kötik.

A magyar ultimátum miatt a nemzeti kormányok egyelőre nem tudták kialakítani azt a közös álláspontot, amelyet az Európai Parlament felé képviselnének a tárgyalások során a jogállamisági feltételrendszerről – mondta forrásunk.

“Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből” bővebben

A Fidesz aggódik a török jogállamiság miatt, de a lengyellel nincs gondja

A Fidesz európai parlamenti képviselői egyetértettek abban, hogy Fehéroroszországban súlyos törvénytelenségek történtek és a többséghez hasonlóan ők sem tekintik Lukasenkát elnöknek. Abban is egyetértettek a magyar kormánypárt képviselői, hogy a Navalnij-ügy miatt vizsgálatra és az Oroszország elleni szankciók megerősítésére van szükség. Ugyanakkor a Lengyelországot elmarasztaló – egyébként nagy többséggel elfogadott – határozatot elutasították a Fidesz politikusai. Viszont azzal is egyetértettek, hogy bajban van a jogállam Törökországban.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezik az EU-csúcsra idén júliusban. Vörös posztó (Fotó: Európai Tanács)

Az “úgynevezett elnökválasztás”

Az Európai Parlament az 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elutasítja az idén augusztus 9-i belaruszi „úgynevezett elnökválasztás” eredményét, mivel a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. A Parlament a jelenlegi elnököt, Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének.

A képviselők uniós szakciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és a belarusz erőszakos elnyomásért felelősök csoportja, köztük Lukasenka elnök ellen, és a tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérik a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben. A képviselők határozottan elítélik a tömeges letartóztatásokat és a békés tiltakozók, a tüntetésvezetők és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását. Az ország fogdáiból és börtöneiből folyamatosan érkeznek a bántalmazásról, nemi erőszakról és kínzásokról szóló hírek.

Az oroszok vegyi fegyvert használtak

Egy szintén csütörtökön, 532 szavazattal, 84 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament határozottan elítéli a neves orosz ellenzéki politikus és korrupcióellenes aktivista, Alekszej Navalnij idegméreggel történő meggyilkolására tett kisérletet. Az állásfoglalás megjegyzi, hogy a felhasznált, a „novicsok-csoportba” tartozó mérget kizárólag állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki, magánemberek nem juthattak hozzá. Ez pedig erősen arra utal, hogy a támadás mögött az orosz hatóságok állnak. Ha azonban mégis mást találna a vizsgálat felelősnek, az továbbra is azt jelenti, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait.

Az állásfoglalás azonnali nemzetközi vizsgálatot kér a Navalnij-ügy és Oroszország vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainak megsértése miatt, Oroszországot pedig a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre és az elkövetők felelősségre vonására szólítja fel. A Parlament a tagállamokat gyors cselekvésre, nagyszabású korlátozó intézkedések bevezetésére és a korábbi szankciók megerősítésére kéri Oroszország ellen. Az állásfoglalás olyan szankcionáliási mechanizmus bevezetését kéri, amellyen az Alekszej Navalnij korrupciós elleni alapítványa által beazonosított korrupt személyek európai tulajdonai lefoglalhatók lehetnének.

Magyar-lengyel két jó barát

Míg az előző két állásfoglalás esetében a fideszes EP-képviselők támogatták az előterjesztés, a Lengyelországgal kapcsolatos dokumentumot leszavazták volna, de a nagy többség egyetértett az indítvánnyal. Az Európai Néppárt 14 képviselője voksolt az állásfoglalással szemben, ezek közül 12 fideszes, illetve KDNP-s volt. A határozatban pontban rótták fel a lengyel vezetésnek kifogásaikat és kérték emiatt a tagállamok határozott fellépését. A képviselők szerint aggasztó, hogy

– 2015 óta a lengyel parlament gyakorolja az alkotmányos felülvizsgálati jogokat, gyorsított eljárásban születnek jogszabályok, és a vészhelyzet idején változtatták meg a választási törvényt és rendeztek választást;

– az utóbbi pár évben széleskörű változáson esett át a lengyel igazságszolgáltatás, a kinevezések rendszerétől kezdve a fegyelmi eljárásokig;

– a véleménynyilvánítás és a média szabadsága, a pluralizmus helyzete és annak hatása a legutóbbi elnökválasztás alkalmával, a tudományos élet szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság és a civil szervezetek külföldi szereplők érdekeit szolgáló szervezetekként történő megbélyegzése a közelmúltban;

– a szexuális ismeretterjesztés de facto kriminalizálása és az abortusz illetve a sürgősségi fogamzásgátló tabletta radikális korlátozását, amely csaknem de facto betiltással egyenértékű; a nők elleni gyűlöletbeszéd, nyilvános megkülönböztetés és erőszak, beleértve Lengyelország hivatalosan bejelentett visszalépését az Isztambuli Egyezménytől, az otthoni erőszak és a sérülékeny csoportokkal szemben tanúsított intolerancia.

A Lengyelország ügyében nem-mel szavazók listája. (Forrás: Európai Parlament)

Az állásfoglalást előterjesztő Fernando López Aguilar, spanyol szociáldemokrata képviselő, az EP állampolgári, jogi és belügyi bizottságának (LIBE) elnöke egyébként azt mondta a szavazás után, hogy a javaslat széles körű támogatottsága a legfrappánsabb válasz a „baloldali összeesküvésről” szóló elméletekre. Hozzátette:

“A lengyel kormány elfelejti, hogy a demokrácia nem a többség uralmáról szól, hanem az uniós törvények tiszteletben tartásáról, a pluralizmusról, az ellenvéleményhez való jogról, és a kisebbségek védelméről.”

A török jogállam is porlad

Az EP ugyancsak elmarasztalta Törökországot, mert illegális fúrásokat végez a Földközi-tengeren, amellyel megsérti két uniós tagállam, Ciprus és Görögország integritását. A képviselők komoly aggodalmukat fejezik ki az EU és Törökország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzete miatt, amelyeket hátrányosan befolyásol a súlyos emberi jogi helyzet Törökországban, valamint a demokrácia és a jogállamiság eróziója. A Fidesz ezzel is egyetértett.

A Political Capital elemzőintézet nemrég kiadott tanulmánya szerint az EP fősodrának a nyomása annyira erős a külpolitikai kérdésekben, hogy még a fideszes EP-képviselők is rendre megszavazzák a magyar kormány politikájával ellentétes határozatokat, amolyan ütköző zónát alkotva a magyar kormány és a néppárti vezetés között, ugyanis ez “ez az ára annak, hogy a magyar kormánypárt a jobbközép pártcsalád tagja maradhasson.”

Merkelnek is odamondott finoman Ursula von der Leyen évértékelő beszédében

A koronavírus-járvány tanulságai alapján felülvizsgálná az egészségügyi kompetenciák megosztását a tagállamok és az Európai Unió között és 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását Ursula von der Leyen, aki a jogállamiság védelmében inkább az uniós pénzügyi érdekek védelmére koncentrálna, mint a demokrácia állapotára.

Ursula von der Leyen az EP első videokonferenciás plenárisán márciusban © European Union 2020 – Source : EP

“Építsünk egy erősebb, egészségesebb Uniót”

– jelenttette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szerdán. A bizottsági elnökök hagyományosan az EP nyári szünetét követő első plenáris ülésén tartják meg az “Unió helyzete” című évértékelő beszédüket, amelyben a következő egy évre vonatkozó terveiket is felvázolják.

Európai egészségügyi reform

A tavaly decemberben hivatalba lépő Von der Leyen első uniós helyzetértékelő beszédének elején a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában lévő egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet, rávilágítva arra is, hogy az elmúlt hat hónapban Európa megértette, mennyire törékeny az a világ, amelyet felépítettünk magunknak. Von der Leyen szerint azonban az európaiak tovább akarnak lépni, és az EU képes lesz a fejlődés élére állni.

Ehhez első lépésként a járvány tanulságait levonva meg kell reformálni az európai egészségügyi rendszert az alábbi tervek mentén:

  • több forrást biztosítani az új európai egészségügyi programra,
  • létrehozni egy európai biogyógyászati kutatóközpontot,
  • stratégiai készleteket alakítani gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből,
  • felülvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az EU átvegyen bizonyos elemeket az eddig kizárólagos tagállami kompetenciának számító egészségügyből.

Ehhez pedig Von der Leyen szerint minél hamarabb el kell fogadni a 2021-27-es uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapot, hogy az EU hatékonyan tehessen a koronavírus-járvány pusztító gazdasági következményei ellen.

Klímavédelem, európai minimálbér

A következő egy évben a Bizottság egy európai minimálbér-keretrendrendszert szeretne elfogadtatni, amely kötelező minimálbér vagy kollektív alkuk segítségével garantálná a munkavállalók védelmét.

Emellett a Bizottság egy új ipari stratégiát is be fog mutatni hamarosan, illetve a schengeni rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseit is ismerteti majd.

A Bizottság elnöke beszédében azt is javasolta, hogy az EU az ambíciózus klímavédelmi terveivel összhangban

2030-ig 55 százalékkal csökkentse az EU a károsanyag-kibocsátását

a korábban kitűzött 40 százalékos cél helyett annak érdekében, hogy 2050-re valóban klímasemlegesség válhasson a kontinens.

Jogállamiság, emberi jogok, uniós költségvetés

“Az európai értékek nem eladóak” – mondta Von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy mekkora szükség van a jogállamiság védelmére, és azt ígérte, hogy az EU ki fog állni a sajtószabadság és az igazságügy függetlensége érdekében, illetve nem fogja engedni az aranyvízumok árusítását. Konkrétum lépéseket azonban nem említett.

A következő uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági kritériumrendszerre utalva Von der Leyen azt is határozottan kijelentette, hogy a Bizottság meg fogja óvni az uniós költségvetést a csalástól és a korrupciótól. Nem tért ki azonban arra, hogy a jogállamiság állapotának általános romlása is elindíthatná az uniós források felfüggesztését. Ez azt is jelenheti, hogy a magyar és lengyel kormányok szűken értelmezett kritériumrendszere fog végül érvényesülni a 2021-27-es költségvetésben.

A bizonyos lengyel településeken bevezetett “LMBTQ-mentes zónákról” pedig kijelentette, hogy “nincs helyük az Unióban”. A Bizottság pedig a következő évben egy új jogszabály-csomagot fog kezdeményezni a kirekesztő gyűlöletbeszéd ellen, és megerősíti az LMBTQ közösség jogainak védelmét. “Önmagadnak lenni nem ideológia, hanem identitás kérdése,” – mondta.

Migráció, külpolitika

Von der Leyen európai segítséget ígért a görög hatóságoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban újjáépíthessék a leégett leszboszi menekülttábor és hatékonyabban vihessék a menekültügyi eljárásokat.

“De ha az EU képes lépni, akkor minden tagállamtól elvárjuk ezt”

– mondta a menekültügyi és migrációs reformcsomaggal kapcsolatban, amelyet egy hét múlva fog a Bizottság nyilvánosságra hozni. A javaslatról Von der Leyen egyelőre annyit árult el, komolyan meg fogja húzni a határokat aközött, hogy ki kaphat menedéket az EU-ban és ki nem. Azt azonban nem engedi meg senkinek, hogy mérlegelje, ki kell-e menteni a tengerből egy fuldoklót vagy sem, az ugyanis erkölcsi és jogi kötelesség.

Von der Leyen az uniós külpolitikai döntéshozatal reformját is szorgalmazta:

azt szeretnék elérni, hogy legalább az emberi jogsértésekkel kapcsolatban bevezetett szankcióknál az uniós külügyminiszterek minősített többséggel szavazhassanak, elkerülve azt, hogy egyetlen vétó megakassza a határozott uniós fellépést.

A Bizottság német elnöke a saját kormányának is üzent a megmérgezett orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij ügyével összefüggésben, mikor arról beszélt, hogy az orosz kormány szisztematikusan veti be a novicsok idegmérget az ellenségei ellen – és “ezen a mintán egyetlen gázvezeték sem változtat.” Ezzel az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetékre utalt, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt időszakban.

Főként az USA külpolitikájára utalva Von der Leyen azt is megemlítette, hogy egy országok “kihátrálnak a nemzetközi intézmények támogatása mögül vagy túszul ejtik azokat”, így meggyőződése, hogy az EU-nak kell a multilaterális intézmények – főként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – reformjának élére állnia.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Jövő héten jön a migrációs csomag

Jövő héttől ismét visszakerül az uniós napirendre a migráció ügye, azonban most nem a tűzoltáson, hanem a hosszútávú megoldáson lesz a hangsúly. Ez persze egyáltalán nem garancia arra, hogy ennek lesz eredménye. Pontosabban az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább azt lehet mondani, hogy aligha történik áttörés.

Szíriai menekültek egy jordánai táborban. Kívül tágasabb? (Forrás: Európai Parlament)

Az öt évvel ezelőtti nagy migrációs hullám nyomán az EU-nak rá kellett jönnie, hogy menekültügyi rendszere nem működik . A jelenlegi, úgynevezett dublini szabályozás főszabálya, hogy a menedékkérő abban a tagállamban jogosult menekültstátuszt kérni és ott kell megvárnia kérelme elbírálását, ahol először belépett az EU területére. A szíriai polgárháború alatt elindult százezrek sorsa azonban rávilágított arra, hogy ilyen krízisben ez a rendszer nem működik. A görög adminisztráció kártyavárként omlott össze, kaotikus helyzetet teremtve ezzel szerte a kontinensen.

“Jövő héten jön a migrációs csomag” bővebben

Lehet egy Magyarország és Lengyelország nélküli EU-t alapítani? – tette fel a kérdést a holland kormányfő

Parázs vita zajlott a holland parlamentben szerdán a jogállamiságról és Magyarországról, amelyen Mark Rutte kormányfő azt mondta, a magyar és lengyel kormányok viselkedése a júliusi EU-csúcson elgondolkodtatta, vajon lehet-e egy Magyarországés Lengyelország nélküli Európai Uniót alapítani. Ő az a kormányfő, akiről Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, utálja őt.

Mark Rutte holland kormányfő érkezik az EU-csúcsra (Forrás: Az Európai Unió Tanácsa)

A konzervatív-liberális Mark Rutte kormányfő a júliusi EU-csúcsról számolt be szerdán a holland képviselőknek. Komoly vita alakult ki arról, mennyire szigorú, vagy gyenge az a mechanizmus, amiben az állam-, és kormányfők megegyeztek, és amelynek célja, hogy a jogállamiság elleni lépéseket az uniós források felfüggesztésével, esetleg elvonásával szankcionálják. Ezzel az új eszközzel próbálják az unióban a magyar és lengyel demokrácia és jogállamiság lerontását megfékezni, vagy legalabbis lelassítani.

“Lehet egy Magyarország és Lengyelország nélküli EU-t alapítani? – tette fel a kérdést a holland kormányfő” bővebben

Megosztottságról panaszkodnak a kelet-európai civilek

A Gazdasági és Szociális Bizottság ülése pandémia alatt. (Fotó: eesc.europa.eu)

Demokrácia, jogállamiság és szolidaritás. Az Európai Unió egyik konzultációs fóruma, a munkaadókat és munkavállalókat képviselő Európai Gazdasági és Szociális Bizottság készített egy tanulmányt arról, hogy a civil szervezetek hogyan látják az előbbi három fogalom megvalósulását, kiteljesedését saját környezetükben.

“Megosztottságról panaszkodnak a kelet-európai civilek” bővebben

Új javaslat készül az uniós intézmények között az európai értékek védelmére

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) készül egy javaslat, amelyet aztán a parlament plenáris ülése elé terjesztenek. A javaslat egy megállapodást készít elő a három fő uniós intézmény, az Európai Parlament, az tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság között az uniós értékek védelméről. Kérdés, hogy a tagállamok kormányai bevállalják-e.

“Új javaslat készül az uniós intézmények között az európai értékek védelmére” bővebben

Jogállamiságtól brexiten át a nagyon sok pénzig – őszi politikai előrejelzés

EU-csúcs júliusban. Távolságot tartottak (fotó: Európai Tanács)

Csapkodnak a hullámok az európai politika környékén, az előttünk álló hónapokban egymást fogják érni a konfliktusos és még meg nem oldott témák, ugyanakkor az idő a legtöbb esetben nagyon sürget. Sőt, ki lehet jelenteni, hogy a jogalkotásért felelős szereplők: a tagállamok, az Európai Bizottság és a Parlament nagyon nehezen behozható késedelemben van, ráadásul alapvető ügyekben.

“Jogállamiságtól brexiten át a nagyon sok pénzig – őszi politikai előrejelzés” bővebben