A brüsszeli uniós csúcstalálkozó első napján a tagállami vezetők a külpolitikai kérdések mellett – tekintettel a közelgő európai választásokra – az EU-ban terjedő álhírekkel is foglalkoztak.
Fülöp belga királytól érkeztek az uniós állam- és kormányfők a kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, amelyet eredetileg a gazdaságnak akartak szentelni. A közel-keleti fejlemények azonban felülírták a terveket, és az orosz–ukrán háború is folyamatos témát szolgáltat.
Zavartalanul folytatódott Brüsszelben a NATCON elnevezésű Nemzeti Konzervatív Konferencia, azt követően, hogy az első napon a rendőrség félbeszakította az eseményt. Az esemény második napjának kiemelt vendége Orbán Viktor volt, akit Yoram Hazony izraeli–amerikai filozófus kérdezett a legkülönbözőbb témákról.
Egy brüsszeli civil szervezet karolta fel a nemzeti konzervatívok ügyét, és megtámadta a bíróságon a konferencia megtiltásáról szóló határozatot: a bíróság helyt adott a keresetnek, a belga alkotmányban foglalt szabad gyülekezés jogára hivatkozva.
Csütörtökön és pénteken az EU állam- és kormányfői újabb EU-csúcsot tartanak, az Európai Parlamenti választások előtt az utolsót. Bőven van mit megvitatniuk a vezetőknek, szokás szerint fontos kérdés Ukrajna, de az EU gazdasága, és az EU-török kapcsolatok jövőjéről is stratégiai döntéseket kell hoznia az uniónak. Azonban az elmúlt napokban eszkalálódó Izrael és Irán közti konfliktus könnyen átveheti az uralmat a találkozó témája fölött.
Védelmébe vette a Nemzeti Konzervatív Konferencia szervezőit a belga miniszterelnök, miután három helyszínen sem tudták megtartani a rendezvényüket.
Másodszor is lemondták Brüsszelben azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktor és különböző, az európai szélsőjobboldalhoz tartozó politikusok szólaltak volna fel kedden és szerdán.
Sikerült új helyszínt találnia a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett brüsszeli konzervatív seregszemlének, amelyet múlt héten az előző rendezvényhelyszín lemondott a „rá nehezedő nyomás” miatt. A kétnapos rendezvény egy szállodában lesz, ahol többek között Orbán Viktor is beszédet mond majd.
Komoly aggodalommal figyeli az Európai Bizottság és az Európai Parlament is a kínai rendőrök esetleges magyarországi jelenlétét, és ez vonatkozik más országok hasonló gyakorlatára is. A magyar kormány ezzel a lépéssel újabb jogállamisági eljárásokat kockáztat.
A Magyarországgal szemben már évek óta folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás és a Magyarországot megillető, de még mindig befagyasztott uniós források ügyében tartottak vitát az Európai Parlamentben. Sokadszor és csak azért utoljára ebben a parlamenti ciklusban, mert már csak egy plenáris ülés lesz és ott már csak egy elmarasztaló állásfoglalásra lehet számítani.
Az elmúlt ötéves európai parlamenti ciklus valószínűleg legkiélezettebb szavazását tartották Brüsszelben: a képviselők az európai migrációs és menekültügyi paktum elfogadására készültek, azonban a voksolás előtt nem lehetett megjósolni, hogy sikerül-e a szükséges többséget elérni. Végül sikerült.
A NATO sem most nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, sem később nem lesz az, de segít Ukrajnának abban, hogy megvédje magát, amihez joga van - szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a szövetség külügyminiszteri találkozójának végén. Magyarország egyedüliként jelezte: nem fog részt venni a szükséges segítségnyújtás hatékonyabb koordinálásában.
A Magyar Péter által bemutatott, a Schadl–Völner korrupciós ügyet érintő hangfelvétel a legproblémásabb területekkel áll összefüggésben: az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes küzdelemmel, vagyis annak hiányosságaival. A legnagyobb veszély, hogy az ügy lelassítja azokat a folyamatokat, amelyek célja a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés. Közben Magyar Péter megjelenése a nyugati lapokban is vezető hírként szerepel.
Ismét Brüsszelben tüntetnek a gazdálkodók, megmozdulásukat az agrárminiszterek tanácskozására időzítették. Úgy tűnik, meghallgatták a kéréseiket, mert a mezőgazdasági termelőket érintő könnyítéseket jelentettek be. Azonban nem biztos, hogy ezzel be is érik a tiltakozók.
Néhány nappal ezelőtt 23, a gyermekek jogaival foglalkozó civil és nemzetközi szervezet elindította a #VoteforChildren kampányt. A gyermekjogi szakértők arra szólítják fel az Európai Parlament jövőbeli képviselőit, kötelezzék el magukat amellett, hogy a gyermekjogok bajnokai lesznek, és a következő ciklusban előmozdítják és védik a gyermekek jogait.
Véget ért a külpolitikai témák által dominált tavaszi európai uniós csúcstalálkozó, amelyen újabb Oroszország elleni szankcióról is megállapodtak a vezetők, miközben könnyítettek a tüntető gazdák terhein, és zöld utat adtak a bosnyákok és az ukránok uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.
Két állásfoglalást is elfogadott az orosz–ukrán háború kapcsán az Európai Parlament. Az egyikben Alekszej Navalnij haláláról és az orosz ellenzékről volt szó, a másikban pedig Ukrajna támogatásáról. A Fidesz képviselői egyik javaslatot sem támogatták.
Az elmúlt héten már megelőlegezte Ursula von der Leyen Varsóban, most pedig meg is hozta az Európai Bizottság azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően Lengyelország hozzáférhet valamennyi uniós forrásához, mintegy 137 milliárd euróhoz. Az első kifizetés 6,3 milliárd euró lesz.
Egy orosz börtönben február 16-án elhunyt Alekszij Navalnij özvegye, Julija Navalnaja mondott beszédet az Európai Parlamentben. Navalnaja kijelentette, hogy a férjét megölték, sőt, még a halála után is bántalmazták. Hozzátette, Putyin egy szervezett bűnbanda vezetője, nem több.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága zöld jelzést adott a hibás termékekkel okozott károk megtérítéséről szóló jogszabálynak. Az új törvény egy csaknem negyven éves irányelvet vált le és biztosítja, hogy mindig legyen egy uniós cég, amelyet ilyen esetekben felelősségre lehet vonni.
A Magyar Péter-jelenségnek két üzenete van számunkra, írja vezetéskutató szerzőnk.
A program részleteit a jövő hétre ígérik.
