Az Európai Parlament hatékonyabb jogállamisági intézkedéseket akar (Frissítés: a Fidesz szerint ez zsarolás)

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely az uniós jogállamisági mechanizmusok összehangolására vonatkozik. A dokumentumról az Európai Parlament plenáris ülése is szavaz majd, a cél pedig az, hogy egyfajta megállapodás, közös munkaterv szülessen az uniós intézmények, a Parlament, a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács között a különböző jogállamiságot ellenőrző folyamatok összehangolásáról.

Az uniós jognak asztala. Odacsap ahova köll? (Fotó: Európai Parlament)

A javaslatban többek között az olvasható, hogy “az előző évtizedben több tagállamban is ádáz módon támadták az uniós értékeket és a nemzetközi összehasonlítások és a Parlament állásfoglalásai a demokrácia jelentős hanyatlásáról tanúskodnak, különösen Magyarországon és Lengyelországban”. (A témáról korábban rendezett bizottsági vitáról itt olvashatnak.) A nagy többséggel (51 igen, 14 nem és 1 tartózkodás) elfogadott előterjesztés rögzíti, hogy az EU strukturálisan nincs megfelelően felkészülve arra az esetre, ha egy tagállamban hanyatlásnak indulna a jogállamiság. Eközben azonban az „alapértékeinek példátlan és fokozódó válságával kell szembenéznie”. A szöveg megismétli a képviselők aggodalmát

„az autokratikus és illiberális tendenciák felemelkedése és meggyökerezése”

miatt, amelyet a COVID-19, a korrupció, a dezinformáció és az állam megszállása több országban tovább súlyosbított.

“Az Európai Parlament hatékonyabb jogállamisági intézkedéseket akar (Frissítés: a Fidesz szerint ez zsarolás)” bővebben

A menekültügy visszatér: most vagy soha!

Nem lesznek EU-n kívüli menekülttáborok és a szolidaritás sem lesz végtelenül rugalmas, ellenben sokkal nagyobb figyelmet fordít az unió a jogosulatlanul a területén tartózkodók visszaküldésére. Megtudtunk néhány fontos részletet a régi-új menekültügyi és migrációs jogszabályról.

Migránsok hajója Lampedusa szigetén. Révbe érnek? (Fotó: Európai Bizottság)

Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozza az új menekültügyi és migrációs csomagját. Nem ez lesz a Von der Leyen-bizottság legfontosabb jogalkotási kezdeményezése, de amennyiben sikerül végigvinni a folyamatot, akkor a legnagyobb politikai teljesítményként kell értékelni. A 2015-ös menekültválság nem csak konkrét kerítések felhúzásával járt, hanem a tagállamok között is falat emelt a téma eltérő megközelítése miatt. A vita pedig sok esetben már nem is az eredeti probléma körül forgott, hanem ideológiák és hitek ütközésévé változott.

A Von der Leyen-terv

Ursula von der Leyen szeptember 16-án mondta el évértékelő és programhirdető State of the Union beszédét. Amit a menekültkérdés kapcsán elmondott, az egyelőre – körülbelül szerda délig – a hivatalosan ismerhető bizottsági hozzáállás.

“Emberközeli és emberséges megközelítést fogunk alkalmazni. A tengeri életmentés számunkra nem lehetőség, hanem kötelesség. A jogi és erkölcsi kötelezettségeiket teljesítő, vagy a migrációnak fokozottan kitett országok számára pedig biztosítanunk kell, hogy támaszra leljenek az Európai Uniónk egésze által tanúsított szolidaritásban.”

“A menekültügy visszatér: most vagy soha!” bővebben

Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán

A néhány napja teljesen leégett, a görög Leszbosz szigetén található Moria menekülttáborról vitáztak az EP-képviselők csütörtökön. A tábort eredetileg 2500 főre tervezték, de volt olyan időszak, amikor tízszer ennyien lakták rendkívül rossz körülmények között. Múlt héten már “csak” 12.600 migráns volt a területén, akik közül egyébként kétezren már a menekültstátuszt is megkapták, azonban nem volt hova elszállítani őket.

Az égő Moria menekülttábor. Fellángolt a migráns-vita (Fotó: Amnesty International)

A tűzvész után 12 tagállam – közöttük Magyarország – ajánlott fel azonnal segítséget, jelenleg mintegy 5000 ember számára kell fedelet biztosítani. Ennek érdekében egy új, átmeneti sátortábort építenek. Ylva Johansson belügyi biztos a képviselőknek elmondta, hogy tavaly év végén még 50 ezren éltek hasonló menekülttáborokban Európában, most a sikeres áthelyezéseknek köszönhetően csak ennek a fele. Beszélt arról, hogy a moriai táborban élő kísérő nélküli és a beteg gyermekeknek új lehetőséget kíván nyújtani az EU. Ennek jegyében az elmúlt egy hétben 400 gyereket helyeztek el európai családoknál.

A migránsok kétharmadát vissza kell fordítani

A biztos szólt arról is, hogy jelenleg évente körülbelül 140 ezer ember érkezik illegális módon Európába. 2015-ben azonban 2 millió ember lépte át az Unió határait, a legtöbben Szíriából érkeztek. Akkor a kérelmezők 90 százaléka menekültstátuszt kapott, most a migránsok kétharmada nem jogosult erre, vagyis őket vissza kell küldeni származási országukban. Az Európai Bizottság jövő héten mutatja be új menekültügyi és migrációs paktumát, amelyről néhány részletet már megosztott évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

“Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán” bővebben

A cigányellenesség megszüntetése az EP célja

Nagy többséggel (52 szavazattal 9 ellenében, 5 tartózkodás mellett) fogadta el az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásáról szóló jelentést. Az EP-képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy javasoljon egy európai jogszabályt, ami erősítheti a társadalmi befogadást.

Illegális roma tábor Franciaországban. Cél a kirekesztettség megszüntetése (Fotó: Európai Parlament)

A parlamenti bizottság álláspontja szerint kötelező célkitűzéseket kell megfogalmazni az uniós országoknak, hogy előmozdítsák a társadalmi befogadást. Azt is kimondták, hogy kártalanítani kellene azokat, akik kényszersterilizálást szenvedtek el. Be kell fejezni a roma diákok iskolai szegregációját, és felhívják a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány súlyosbítja a diszkriminációt és a marginalizálódást.

“A cigányellenesség megszüntetése az EP célja” bővebben