A jogállamiság nem vész el, csak átalakul

Formálódik az uniós jogállamisági mechanizmus, amely már nem általános demokrácia-értékelésről szól, hanem “a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás” védelméről. A javaslat olyannak tűnik, amit az Orbán-kormány is elfogadhat.

Mette Henriksen dán és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a júliusi EU-csúcson. Könyökpuszi (Fotó: Európai Tanács)

Az európai állam- és kormányfők július végén megállapodtak az unió következő hét éves költségvetésének és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapnak a kereteiben. Ezt követően kezdődtek meg az intézményközi egyeztetések a Parlament, a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság küldöttségének részvételével.

“A jogállamiság nem vész el, csak átalakul” bővebben

Orbán Viktor Brüsszelben tárgyal

A visegrádi országok vezetői az Európai Bizottság elnökéhez látogattak, akivel migrációról és pénzügyi kérdésekről tárgyalnak.

Morawiecki, Orbán, Von der Leyen, Babis

Nem sokkal csütörtökön délelőtt tíz óra után érkezett az Európai Bizottság központi épületében Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh kormányfő. A szlovák miniszterelnök, Igor Matovic nem tudott jönni, de őt lengyel kollégája képviseli majd. A V4-ek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meghívásának tettek eleget. Lengyelország EU-hoz akkreditált nagykövetségéről származó információk szerint a napirenden az uniós költségvetése, az újjáépítési alap és a szerdán bemutatott új migrációs törvénycsomag szerepel, valamint “egyéb releváns témák”.

A magyar, a cseh és a lengyel lobogók az uniós zászlók mellett az Európai Bizottság központi épülete előtt.

A magyar álláspont ismert ezekről: a kormány nem fogad el semmilyen jogállamisági kikötést költségvetési kérdésekben. Ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt két nappal ezelőtt szintén Brüsszelben, hogy a júliusi megállapodáshoz tartják magukat. Eszerint az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében ki kell dolgozni egy javaslatot, amelyet majd megvitatnak az állam- és kormányfők. A migráció ügyében a magyar kormány továbbra is ahhoz ragaszkodik, hogy az EU-n kívüli gyűjtőtáborokban bírálják el a menekültkérelmeket – ilyet azonban az új bizottsági javaslat nem tartalmaz.

Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán

A néhány napja teljesen leégett, a görög Leszbosz szigetén található Moria menekülttáborról vitáztak az EP-képviselők csütörtökön. A tábort eredetileg 2500 főre tervezték, de volt olyan időszak, amikor tízszer ennyien lakták rendkívül rossz körülmények között. Múlt héten már “csak” 12.600 migráns volt a területén, akik közül egyébként kétezren már a menekültstátuszt is megkapták, azonban nem volt hova elszállítani őket.

Az égő Moria menekülttábor. Fellángolt a migráns-vita (Fotó: Amnesty International)

A tűzvész után 12 tagállam – közöttük Magyarország – ajánlott fel azonnal segítséget, jelenleg mintegy 5000 ember számára kell fedelet biztosítani. Ennek érdekében egy új, átmeneti sátortábort építenek. Ylva Johansson belügyi biztos a képviselőknek elmondta, hogy tavaly év végén még 50 ezren éltek hasonló menekülttáborokban Európában, most a sikeres áthelyezéseknek köszönhetően csak ennek a fele. Beszélt arról, hogy a moriai táborban élő kísérő nélküli és a beteg gyermekeknek új lehetőséget kíván nyújtani az EU. Ennek jegyében az elmúlt egy hétben 400 gyereket helyeztek el európai családoknál.

A migránsok kétharmadát vissza kell fordítani

A biztos szólt arról is, hogy jelenleg évente körülbelül 140 ezer ember érkezik illegális módon Európába. 2015-ben azonban 2 millió ember lépte át az Unió határait, a legtöbben Szíriából érkeztek. Akkor a kérelmezők 90 százaléka menekültstátuszt kapott, most a migránsok kétharmada nem jogosult erre, vagyis őket vissza kell küldeni származási országukban. Az Európai Bizottság jövő héten mutatja be új menekültügyi és migrációs paktumát, amelyről néhány részletet már megosztott évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

“Orbánt is megidézték a leégett menekülttábor kapcsán” bővebben

Jogállamiságtól brexiten át a nagyon sok pénzig – őszi politikai előrejelzés

EU-csúcs júliusban. Távolságot tartottak (fotó: Európai Tanács)

Csapkodnak a hullámok az európai politika környékén, az előttünk álló hónapokban egymást fogják érni a konfliktusos és még meg nem oldott témák, ugyanakkor az idő a legtöbb esetben nagyon sürget. Sőt, ki lehet jelenteni, hogy a jogalkotásért felelős szereplők: a tagállamok, az Európai Bizottság és a Parlament nagyon nehezen behozható késedelemben van, ráadásul alapvető ügyekben.

“Jogállamiságtól brexiten át a nagyon sok pénzig – őszi politikai előrejelzés” bővebben